A magyar rock „fővárosa”
A diósgyőri stadionban rendezték az ország első popfesztiválját, Kurucz Attila szervezésében.
„Kis Woodstock” - így nevezték, és nevezik azóta is. Ex-Vér, Generál, Illés, Bergendy, P. Mobil, Mini, Neoton, hogy csak néhányat említsünk a népszerű együttesek közül, amelyek felléptek a fesztiválon.
A rendezvény bevételéből egy miskolci ifjúsági parkot szerettek volna létrehozni a szervezők. A terv sikeres volt, a Gárdonyi Művelődési Ház a fesztivál bevételéből épült fel és nyílt meg 1974-ben. Ebben a művelődési házban legendás zenészek sora lépett fel a múltban, köztük természetesen az ősmiskolci Edda is.
A 70-80-as években a rock fővárosává vált a borsodi megyeszékhely. Nem volt olyan, a hazai zenei életet meghatározó zenekar, ami ne lépett volna fel Miskolcon. A város eggyé vált a rockzenével.
A Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház
Sokáig nem tudtuk, hogy kiről nevezték el az ifjúsági házat, sokáig nem volt semmilyen adat róla. A közelmúltban azonban Szojka Ágnes, a Miskolc a múltban Facebook-csoport egyik adminisztrátora a régi miskolci újságokat tanulmányozva kiderítette az igazságot.
Molnár Béla egy 1956-ban elesett, a szocialista rendszerben mártírként tisztelt kiskatona volt. 1965. december 5-én volt az ifjúsági ház névadó ünnepsége, és az épület falán emléktáblát is kapott a rendszer hőseként tisztelt egykori diósgyőri munkás.
Az avatón jelen volt az elhunyt felesége, kisfia és édesanyja is.
Mikortól viseli Széchenyi István nevét Miskolc főutcája?
Miskolc főutcájának korábbi elnevezése Piac utca vagy egyszerűen ,,Piac” volt. A név a nép ajkán született, hiszen nem a városi hatóság nevezte el így a főutcát. A vásárokat, piacokat itt tartották a kezdeti idők óta, ezért kapta ezt a nevet a miskolciaktól.
Hivatalosan először 1548-ban említik Pyach néven, előtte egyszerűen theatrum- ként (piactér) nevezik a források. Akkoriban a mai Sötétkaputól a Villanyrendőrig tartott az utca. Ahogy a város területe egyre nagyobb lett, az utca is „megnyúlt”, így Alsó- és Felső Piac utca jött létre. Később Nagy, Derék, majd ismét Piac néven említik a források.
Marjalaki Kiss Lajos szerint érdekesség, hogy a miskolciak a legtöbbször „főutcának” nevezték az utcát, de ezen a néven sosem volt hivatalosan bejegyezve. A főutcánk 1861-től viseli a Széchenyi István utca nevet, amit a Vasárnapi Ujság aktuális száma bizonyít. A forrás megtalálása szintén Szojka Ágnesnek köszönhető. A Széchenyi István utca 1984 óta sétálóutca, azaz a villamosokon kívül csak a gyalogosok közlekedhetnek rajta.
„A Széchenyi utca egyike annak a kilenc utcából álló együttesnek, mely 12 kilométeres hosszával egész Miskolcot, sőt Diósgyőrt is átszeli, ezért sokszor emlegetik a Széchenyi utcát Európa leghosszabb sétálóutcájának. A valóság az, hogy maga a sétálóutca csak egy kilométeres szakaszt tesz ki a 12 kilométeres utcaegyüttesből.”
A Szent György-kápolna
A Miskolc fölött magasodó dombot Szent György-hegynek nevezték eleink, az „Avas” elnevezés csak a XVI. században terjedt el. A történészek szerint az annak a tetején álló kápolna védőszentjéről kapta a nevét az alatta elterülő hegy.
Azt, hogy mikor épült az első templom az Avason a mai is álló református helyén, nem tudjuk biztosan. A régészek szerint minden bizonnyal fából készült, egyszerű építmény lehetett. Azt azonban tudjuk, hogy állt az Avas hegy tetején egy kápolna, a templomtól nem is olyan messze. Ez az építmény volt a legrégebbi egyházi épület Miskolcon, a története talán a honfoglalásig vezethető vissza.
Az, hogy pontosan hol állt a kápolna, nem ismert, ahogyan a pontos megjelenése sem. A XIV. században már biztosan létezett, mert szekérút vezetett hozzá a szőlőföldek között. Az elnevezése is korai keletkezésére utal. Rotunda, azaz körtemplom volt, és az Avasi kilátó mai helyétől keletre állt. Ahogyan a katolikus avasi templom, a Szent György-kápolna is az 1544-es török csapás alkalmával pusztult el, majd később újjáépítették. Körülötte is ugyanúgy temető volt, mint az avasi templom körül.
A XIX. században több, Miskolcot ábrázoló metszeten is megjelenő kápolna Pusztai Tamás régész kutatásai szerint nem azonos a középkori kápolnával.
Reiman Zoltán
