Az 1564-ben épült Santiago templomot két évszázaddal később nyelték el a hullámok. Most azonban a dél-mexikói nagy szárazság miatt újra előtűntek a romok. A vízszint annyira lecsökkent, hogy a 16. századi rég elhagyott templom úgy tűnik, mintha a vízen lebegne.
A Santiago templom általában 30 méter mélyen áll a víz alatt, mióta 1966-ban megépült a gát a Nezahualcoyotl víztározón Chiapas államban. A szárazság miatt azonban a vízszint több mint 20 métert csökkent, így most ilyen látvány tárul az ide látogatók elé:
A helyi halászok kapva kaptak az alkalmon, és csónakjukkal szállítják a turistákat a templomhoz, akik előszeretettel másznak fel a romokra.
A templom több mint 55 méter hosszú és 13 méter széles, harangtornya pedig 15 méter magas.
A templom 1564-ben épült, amikor is a környező területeken egyre több ember telepedett le. Egy olyan hely lehetett, amire központként tekinthettek a lakosok – mondta Carlos Navarretes építész. „Valószínűleg soha nem is volt a templomnak állandó papja, hanem a közelben lévő Tecpatan kolostorból érkezők tartották itt a szertartásokat.” Miután azonban pestis pusztított a térségben 1773-1776 között, a környék elhagyatottá vált.
A templom egyszer már megmutatta magát 2002-ben, amikor a víz szintje elég alacsony volt ahhoz, hogy körbejárják az emberek. Mindenki ünnepelt, evett, ivott, sétált, sőt, még körmenetet is tartottak, én pedig sült hallal kínáltam őket – nyilatkozta Leonel Mendoza, egy helyi halász.
