A régészet tudománya meglehetősen ellentmondásos. Ahogy a neves régész, Kristen Romey mondta még 2012-ben, munkájuk során sokszor rombolniuk kell ahhoz, hogy tanulmányozni tudják a műemlékeket.
A tudósok célja most az, hogy megfejtsék az ókori egyiptomiak belsőépítészeténél használt módszereket, és feltárják a rejtett kamrákat, termeket és egyéb titkokat. Az egyiptomi piramisokat természetesen nem fogják porig rombolni. A fejlett technológiának hála, úgy láthatnak be a tudósok a piramisok mélyére, hogy nem okoznak kárt bennük.
A tervek szerint egyebek mellett kozmikus sugárzást is bevetnek majd a kutatásban, ami hasonlít a röntgensugarakhoz, vagyis gyakorlatilag átvilágítják a piramisokat. A négy vizsgált piramis között lesz a két legnagyobb gízai piramis is.
Matthieu Klein tudós szerint a forradalmi vizualizációs technikákkal több méterrel a felszín alá is belátnak majd. A szakértők egyébként használtak már hasonló technikákat mexikói és belizei ókori piramisok vizsgálatánál, valamint a japán fukusimai atomerőmű telephelyén is bevetették már a módszert.
Szeptemberben egy régész, Fredrik Hiebert úgy jósolta, hogy a XXI. században a tudósok megfejtik a világ legnagyobb régészeti rejtélyeit. Az új technológiával ez sikerülhet is. A földradarral például megtalálhatják akár Dzsingisz kán vagy Nagy Sándor sírját, sőt felfedezhetik Kína első császárának hatalmas, rejtélyes temetkezési helyét is.