Ugrás a tartalomra

A fejlesztések alapja az együttműködés – több mint 120 milliárd jut Miskolcnak és a megyének

Létrehozva
A megye 93, Miskolc városa pedig mintegy 35 milliárd forintra pályázhat a 2014-20-as időszakban. A fejlesztések alapja a kormánnyal, a megyével, az agglomerációval és a kormányhivatallal való együttműködés – mondta Kriza Ákos polgármester kedden, a megyei államigazgatási kollégium ülésén, a megyeházán.
Nem

konferencia_151208_fkcs_14.jpg

Fotó: F. Kaderják Csilla

Soros ülésükre gyűltek össze kedden a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium tagjai. Az ülésen Demeter Ervin kormánymegbízott a közigazgatás újjászervezése kapcsán kifejtette: a humánerőforrás- és a szervezeti rendszert érintő reform mellett az ügyintézésben is változások történtek: fokozatosan építik ki a kormányablakok országos hálózatát. A megyében jelenleg 17 ilyen intézmény működik, de még idén átadnak egyet Putnokon, egyet pedig tavasszal Miskolcon, a Kis-Hunyad utcában.

A második generációs kormányablakok már több mint félezer ügykör intézésére alkalmasak – ezt a számot 2016 végére szeretnék ezer fölé emelni. 

– A bürokrácia csökkentésében 2016. január 1-jén újabb nagy lépést fogunk tenni. Az országgyűlés nemrégiben elfogadta azt a mintegy 110 törvénymódosításból álló csomagot, ami egyszerűsít az eljárásokon – mondta Demeter Ervin. A kormánymegbízott kiemelte, alapelv például, hogy ha 60 napon belül nem fejeződik be egy ügy az államigazgatásban, akkor a kérelmező szándékát elfogadottnak kell tekinteni. „Nem húzódhatnak az ügyek a végtelenségig”, fogalmazott.

konferencia_151208_fkcs_2.jpg

Bizonyos eljárási díjak csökkennek, illetve lesz, amit meg is szüntetnek, így az állampolgárok zsebében mintegy 10 milliárd forint marad. Egyebek mellett az erkölcsi bizonyítványért, a vállalkozói igazolványért, az üzleti működési engedélyekért sem fognak eljárási díjat kérni.

konferencia_151208_fkcs_11.jpg

Kriza Ákos polgármester a város fejlesztéspolitikájáról szólva emlékeztetett, 2010-ben Miskolcon 12 500 munkanélküli volt és a város 35 milliárdos adósságállományt halmozott fel. Négy év alatt aztán mintegy 5 ezer fővel csökkentették a munkanélküliek számát, a város adósságát átvállalta az állam, és közel 8 milliárd forintra nőtt a beszedett iparűzési adó 2014-re. A városvezető kiemelte: fokozatosan sikerült visszaállítani a bizalmat Miskolc iránt.

A polgármester a fejlesztések között egyebek mellett megemlítette a megújult hulladékgazdálkodási rendszert és közösségi közlekedést, de szólt a turisztikai fejlesztésekről is.

Az új célok kapcsán elmondta, a város gazdaságának újrapozícionálása megkezdődött. A fejlődés elérésében sokat jelent – hangsúlyozta a városvezető – a stabil politikai környezet, a kiszámítható szabályozói környezet, de természetesen fontos szerepe van a gazdaságfejlesztésnek, a források bevonásának is.

A Területi Operatív Programban (TOP) a források döntő részét a gazdaságfejlesztés szolgálatába állítják. Miskolcon mintegy 35 milliárd forint áll rendelkezésre 2020-ig. A gazdaságfejlesztésben az irány az infrastruktúra erősítése, az iparipark-fejlesztés, a turisztikai és a közút-fejlesztések.

Még áprilisban írta alá Orbán Viktor miniszterelnök és Kriza Ákos a Modern Városok Program együttműködési megállapodást. Ebben a magyar kormány vállalta egyebek mellett a Miskolcot Kassával összekötő autópálya megépítését. Erre már 79 milliárdot el is különített a kormány, a tervek szerint 2019 elejére megépül a magyarországi szakasz. A megállapodásban szerepelt egy új, mintegy ezerhektáros iparterület és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kialakítása is – erről szintén szólt a keddi ülésen Kriza Ákos. A polgármester kiemelte, a projekteket a green city elvei alapján viszik véghez. A smart city koncepcióban pedig a biztonság növelése élvez prioritást – ezért is döntöttek a kamerarendszer bővítéséről.

A Modern Városok Program keretében két kiemelt turisztikai fejlesztést is támogat a kormány: közel 6 milliárd jut a Diósgyőri vár teljes visszaépítésére, a Miskolctapolcai Strandfürdő II. ütemének megépítésére pedig körülbelül 5 milliárdot szánnak.

– A fejlesztések alapja az együttműködés, a magyar kormánnyal, a megyével, az agglomerációval és a kormányhivatallal – zárta szavait a polgármester.

A megyei TOP és Integrált Területi Program forrásairól Török Dezső nyújtott információkat. A megyei közgyűlés elnöke ismertette, közel 800 milliárd forint jut a megyéknek a több mint 1200 milliárdból, amit hazánk az Európai Uniótól lehívhat 2014-20. között. A megyék közül pedig Borsod-Abaúj-Zemplén részesül a legnagyobb összegben, mintegy 93 milliárd áll majd rendelkezésre a következő években.