Arra a felvetésre, hogy a görög-török tengeri határt nemigen lehetne lezárni, azt mondta, hogy a török biztonsági szervek meg tudják oldani a feladatot, ha utasítást kapnak rá. "Nekünk azonban még fontosabb a közeli schengeni határ Magyarországon és Szlovéniában" - mondta.
Kifejtette, hogy a "magyarok már gondoskodnak a rendes védelemről,", és most a szlovén határ biztosítására kell összpontosítani. A Horvátországból a schengeni övezetbe belépésre jelentkező valamennyi embert és járművet szigorúan ellenőrizni kell "végre", és a "menekültek regisztrációja" mellett "lehetséges terroristák" után is kutatni kell.
"Nem engedhetjük meg, hogy beutazzanak emberek a személyazonosságuk pontos ellenőrzése nélkül" - emelte ki a bajor belügyminiszter, hozzátéve, hogy amennyiben a szlovén-horvát határ megfelelő ellenőrzése nem valósul meg "heteken belül", akkor a "saját határunkon kell aktivizálódnunk".
A schengeni övezetbe belépő emberek "száz százalékos ellenőrzését" kell megcélozni, mert a szervezett bűnözés és a nemzetközi terrorizmus jelentette biztonsági kockázat hatalmas. Az pedig "szegénységi bizonyítvány" Németországról, hogy a párizsi terrortámadások után öt héttel nincs "megbízható ellenőrzés" a határokon - fejtette ki a jobbközép CSU politikusa.
Elmondta, hogy a bajor-osztrák határon még mindig vannak átkelők, amelyeket nem ellenőriz a szövetségi rendőrség, mert nincs elég embere, a bajor hatóságok pedig szívesen segítenének, átvennének határőrizeti feladatokat a szövetségiektől, de a berlini vezetés ezt nem engedi. "Nem arról van szó, hogy a szövetségi rendőrségnek valami baja lenne a bajor rendőrséggel. Ez egy tisztán politikai döntés, amelyet Berlinben hoztak meg" - mondta Joachim Herrmann.