Az ügyben a Miskolci Járásbíróság 2014. szeptember 3-án hirdetett elsőfokon ítéletet, melyben N. B.-né elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki közveszély okozás vétségében és 3 rendbeli segítségnyújtás elmulasztása bűntettében, ezért 4 év börtönbüntetésre ítélte. A másod-, harmad- és negyedrendű vádlottakat, az ellenük foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt emelt vád alól felmentették.
A bíróság akkor indokolásában részletesen kifejtette, hogy a tűz terjedését nem a panelház műanyag szigetelése, hanem a kigyulladt lakás lángjai okozták, ezért a panelház felújítását végző cégek munkatársait felmentette. Ezzel szemben az első rendű vádlott, akinek – ismeretlen okból – a lakásában keletkezett a tűz, nem szólt a tűzoltóknak, és a szomszédoknak sem, amikor kigyulladt a lakása és annak ajtaját nyitva hagyva távozott az épületből. A tűzesetben hárman életüket vesztették, 12 személy füstmérgezést szenvedett.
A másodfokú bíróság keddi ítéletében N. B.-né első rendű vádlottat a gondatlanságból okozott közveszély okozás vétségének vádja alól felmentette, azonban a segítségnyújtás elmulasztása vétségben bűnösnek találta, ezért 1 évre próbára bocsátotta.
A másodfokú bíróság indokolása szerint a közveszély akkor már bekövetkezett, amikor N. B.-né elsőrendű vádlott lakása kigyulladt. Így az a tény, hogy ő a lakást elhagyva - annak bejárati ajtaját nyitva hagyva - távozott a lakásból, már nem idézett elő külön közveszélyt. A tűz keletkezésének oka és helye bizonyítékvesztés miatt nem volt megállapítható, maga az ügyészség sem a tűz okozását rótta N. B.-né terhére, hanem azt, hogy a lakásból távozása során nem zárta be maga után a bejárati ajtót. Mindemellett az égő lakásból menekülő vádlottól pszichés állapota következtében nem volt elvárható, hogy magatartása lehetséges következményét felismerje: tehát hogy amennyiben a bejárati ajtót nyitva hagyja, olyan mennyiségű füst és hő fog a lépcsőházba kiáramlani, hogy ami nagymértékben megnehezíti a menekülést és a mentést.
Mindezek alapján bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság az elsőrendű vádlottat, bűnösnek találták ugyanakkor segítségnyújtás elmulasztása vétségében, mert a lakószinten lévő lakókat nem értesítette a tűzről, nem csengetett be, nem kiabált, a tűzoltókat nem értesítette, hanem lifttel lement a földszintre. A cselekmény minősített esetének elkövetéséért a másodfokú bíróság a vádlott felelősségét nem állapította meg.
A panelház felújítását végző cégek munkatársainak felmentését a másodfokú bíróság helyben hagyta. Így az ő vonatkozásukban az ítélet jogerős, míg az elsőrendű vádlott vonatkozásában – figyelemmel arra, hogy mind az ügyész, mind a vádlott és védője is fellebbezést jelentettek be – a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik az eljárás harmadfokon.