Magyarország, az EU és a változó/megosztott világ címmel tartott előadást Kiszelly Zoltán. A politológust a Civil Összefogás Fórum Klub Miskolc és az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetségének B.-A.-Z. megyei Törzskapitánysága hívta meg Miskolcra.
2017 egy nagyon fontos év lesz Európa történetében – mondta előadásában Kiszelly Zoltán. Nagyon sok országban választások lesznek – tette hozzá. Amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, akkor egy úgynevezett nyertes-nyertes játszmára gondoltunk. Ez azt jelenti, hogy mindenki jól jár. Azt szerettük volna, hogy mindenki a pénzénél maradjon, azok is, akik befizettek, és azok is, akik többet kaptak, mint amit befizettek. Sajnos – véleményem szerint – ez már megváltozott, egyre több a vesztes és egyre kevesebb a nyertes – kezdte előadását az ismert politológus.
Beszélt Európa és az Egyesült Államok viszonyáról Kínához és Oroszországhoz. Szó volt a szabadkereskedelmi megállapodásról, az unió jövőjéről is.
Kiszelly Zoltán felvázolta a jelenlegi világuralmi törekvéseket és azokat a gazdasági és más érdekek mentén is megjelenő megosztottságot, ami ma – hasonlóan más századokhoz – a világot jellemzi.
Beszélt az Oroszországgal való sajátos viszonyról is.
– A csehek, a szlovákok és mi magyarok is azt a következtetést vontuk le, hogy kereskedni kell Oroszországgal, hogy egy gazdasági, partneri viszonyt kell ápolni vele, nem szabad rosszban lenni a medvével. A svédek, a finnek, a lengyelek, a baltiak azt a következtetést vonták le, hogy a medvétől félni kell – mondta jellemzésképpen.
– Amerika máshogy látja, ők Kínát látják főellenfélnek – mondta. Azt látjuk, hogy igazából Kína számít az Egyesült Államok fő kihívójának, Kínát és Oroszországot ezért megpróbálják elszigetelni. Ez egy új konfliktusnak a forrása – mondta. Ismerjük a mondást, hogy ellenségeink ellenségei a barátaink, tehát ha Kína Amerikának a gazdasági ellenfele, Oroszország pedig a katonai ellenfele, akkor a két ellenfél összefoghat. Most Amerikával szemben, ha nem is ellenségek, de riválisok – jellemezte a hatalmi viszonyokat Kiszelly Zoltán.
Beszélt a szíriai és az ukrán konfliktusról, Németország, valamint az Európai Unió elöregedő szakmunkásairól és az ezzel összefüggő, migránsokat befogadni akaró politikáról is.
Ki jut a bőség asztalához? Ez a kérdés is szerepelt előadásában. Hivatkozott egy friss kutatási eredményre is, miszerint a világ leggazdagabb 62 családjának annyi vagyona van, mint 3 és félmilliárd embernek.
– Vagyis annyi vagyonuk van, mint az emberiség felének. Ők egyre gazdagabbak lesznek, a többiek pedig egyre szegényebbek. Ezt nem úgy hívjuk, hogy társadalmi igazságosság – mondta.
Előadásában a többi közt szó volt Magyarország migránspolitikájáról is. A magyar megoldással nem tudnak mit kezdeni ennek ellenzői, ahogy Kiszelly Zoltán fogalmazott: „nem tudnak fogást találni rajta”.
– Mi azt mondjuk, hogy az uniós jog talaján állunk – tette hozzá.
– Nem akarunk párhuzamos társadalmat, a demográfiai problémákat nem betelepítéssel szeretnénk megoldani, hanem a magyar családok támogatásával, és nem akarunk menekülttáborokat – mondta Kiszelly Zoltán Miskolcon. Ez egy világos politikai alternatíva – tette hozzá a politológus.