Öt évvel ezelőtt, megyei alapon szerveződve jöttek létre a kormányhivatalok, majd a járási rendszer, ezáltal egyszerűsödött és letisztult az önkormányzati feladatok ellátása és a közigazgatás.
"Öt év már elég idő ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni az eddigi munkánkról" - kezdte nyitó beszédét Demeter Ervin, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottja.
"A legnagyobb változás ebben az elmúlt öt évben az volt, hogy a szegényeknek segély helyett munkát adtunk, tehát megadtuk a lehetőséget az értékteremtésre." - fogalmazott a kormánymegbízott.
- Az államnak az a dolga, hogy reflektáljon a nemzet állapotára - tette hozzá a kormánymegbízott, majd utalt arra, hogy a kormányváltás időszakában a pénzvilág, a gazdaság az összeomlás szélén állt. - A magánszemélyektől kezdve, a cégeken át az államig, mindenki el volt adósodva, a közbiztonság a mélyponton volt, a pénzszivattyúkat csúcsra járatták, de a demográfiai adatok is nagyon lehangoló képet mutattak, ezért volt szükség egy átfogó nemzeti stratégia kialakítására, ami nemcsak lefékezi, de meg is állítja az ország hanyatlását.
"Liberális állam helyett, nemzeti államot építettünk" - összegezte a kormány eredményeit Demeter Ervin.
Gulyás Gergely, az országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke arról beszélt, hogy az új alkotmány elfogadásának legfontosabb célja az volt, hogy az állam meg tudja határozni, hogy mit gondol saját múltjáról, jelenéről, jövőjéről, és hogyan kell működnie, szerveződnie.
A szakpolitikus elmondta: az önkormányzati rendszerek létrejöttével számtalan olyan államigazgatási feladat került az önkormányzatokhoz, ami nagy terhet rótt rájuk, ezért a kormány 2010-ben különválasztotta az önkormányzati és az állami feladatokat, így a felelősség kérdését is tisztába tette.
Gulyás Gergely a kormányablakok kapcsán úgy fogalmazott: a közigazgatás ma lényegesen jobb helyzetben van, mint korábban volt, ennek köszönhetően ma több ügyet is egy helyen el tudnak intézni az állampolgárok. Kiemelte az ügyintézők munkáját, akik a járási hivatalokban a polgárokkal napi szinten kapcsolatot tartanak. A politikus közölte: a jelenlegi tervek szerint júniustól átlagosan nettó 30 százalékos béremelésre számíthatnak a hivatali dolgozók.
Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, a bürokrácia- és rezsicsökkentés, valamint az államreform eddig elért eredményeiről beszélt, valamint azokról a feladatokról, ami a politikai ciklus fennmaradó két évében még hátravan.
Ennek kapcsán elmondta, hogy az egyablakos ügyintézés az államreform egyik legfontosabb vívmánya. Jelenleg, mintegy 600 féle ügytípust intézhetnek helyben az állampolgárok, amivel időt, energiát és pénzt spórolhatnak meg, de reményeik szerint, a szerkezetátalakítás végére több mint 2000 féle ügytípust lehet majd a kormányhivatalokban megoldani. Mint mondta: ma 23 millió ügyet bonyolítanak le egy év alatt.
A miniszterhelyettes kiemelte a bürokráciacsökkentés eredményeként az állam reagálóképessége is javul, ami különösen fontos az esetleges krízishelyzeteknél, és itt párhuzamot vonva utalt az Európai Unió migránshelyzettel kapcsolatos döntésképtelenségére.
A miniszterhelyettes beszédében kitért az államháztartást érintő változások szükségességére is. Elmondta, hogy ma Magyarországon 4.2 millió ember fizet adót, ebből 1.1 millió embernek az állam utalja a fizetését. 10 millió emberre 4.2 millió foglalkoztatott jut, amiből 1.1 millió ember üzemelteti a rendszert, tehát 3.1 millió ember látja el azt a fennmaradó közel 7 millió embert, aki ma Magyarországon él. "Ez egy fenntarthatatlan foglalkoztatási szerkezet, amin mindenképp változtatni kell" - hangsúlyozta Csepreghy Nándor.
Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár az állami reformprogram sikereiről tartott előadást.
- A tavaly életbe lépő változások, az integráció elsősorban emberi oldalról volt nehéz feladat - mondta - hiszen nagyon nehéz megélni azt, amikor egy új szervezeti rendszerben kell dolgozni egy hatvanéves szemlélet után, ezért minden dicséretet megérdemelnek a kormánymegbízottak, a járási hivatal vezetői és munkatársaik, akik jól oldották meg ezt az emberpróbáló feladatot - mondta Kovács Zoltán.
Kiemelte a lakáscélú állami támogatások, a szociális és családtámogatási eljárások, valamint az anyakönyvezési feladatok átvételét. Legnagyobb kihívásnak az elektronikus ügyintézést és az összekapcsolt adatbázisok kialakítását tartja, aminek számos technológiai akadálya van jelenleg, melyek fejlesztésre szorulnak. Az államtitkár reményei szerint ezt a 2014-2020 között megvalósuló Közigazgatási és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program 300 milliárd forintos támogatása segítheti.
Fűrész Tünde helyettes-államtitkár a családok otthonteremtési támogatásáról beszélt, míg Bogár László közgazdász a világgazdasági összefüggésekről tartott előadást, ezt követően Kotics József, Asztalos Ágnes, Lórántné Orosz Edit, Társy József, valamint Battáné Tóth Zita előadásával folytatódott a konferencia.