A francia katasztrófavédelem nagyszabású szimulációs árvízvédelmi gyakorlatot kezdett. A két hétig tartó műveletekbe 87 várost vontak be, több száz mentőst, rendőrt tűzoltókat és helikopteres egységeket vetnek be, és több uniós tagállam is képviselteti magát. A gyakorlat részeként egy három dimenziós animációt is közreadtak.
Vannak felvételek, amik az 1955-ös árvíz idején készültek. De még ez sem volt akkora, mint az 1910-es nagy párizsi árvízként emlegetett áradás. Akkor több mint 200 ezer embert érintett az árvíz, és mai értéken számolva 1,5 milliárd euró kárt okozott . Szakértők szerint statisztikailag egy évszázadban legfeljebb egyszer fordulhat el egy ekkora elemi csapás. Ám, ha bekövetkezik, a korábbinál jóval nagyobb, akár tízszeres károkat is okozhat.
A felvételeken a várható katasztrófa következményeit is illusztrálták. Eszerint víz borítaná be Párizs belvárosát, veszélybe kerülne a Louvre Üvegpiramisa az Eiffel- torony, és a világhírű Tuiliérák (tülériák) kertje is. Becslések szerint egy ilyen árvíz egymillió embert érintene. Óriási zavart okozna a távközlésben, megbénítaná Párizts és kihatna az ország gazdaságára is, akár 30 milliárd euró kárt is okozhat.
A fővárosban 900 fős mentőegységet állítottak fel, és egy olyan evakuálási tervet is előkészítettek, ami 5 millió ember kitelepítése esetén is működőképes lesz.
Semmit sem hagytak a véletlenre a katasztrófaterv elkészítői: azzal is számoltak, hogy másfél millió párizsi lakás kerülhet víz alá - így áram nélkül is maradnak. Az árhullám tetőzése miatt a párizsi metróvonalakat is le kell majd zárni.
Több mint 100 éve tetőzött 8 méter magasan a Szajna - az eseményt csak a "párizsi nagy árvízként" szokták emlegetni. Az ár utcákat, híres műemlékeket lepett el, a Louvre és a föld alatt futó elektromos vezetékek is víz alá kerültek.
Az árvíz veszélyeinek felmérésénél jó kiindulási alapot adhat Párizs saját "vízmérője", Zuáv a katona a Du Pont de l'Alma-n.
Az utolsó, Párizst ellepő 1910-es árvíz idején a víz a több mint 7 méter magas szobor mellkasáig ért fel. A legutóbbi 2001-es árhullám idején a Szajna "csak" 4 méter magasan tetőzött, így csak a szobor lábát lepték be a hullámok.
A mostani, rekordközeli ár érkezésének időpontját nem közölték a vízügyi szakemberek.