Egressy Béninek, eredeti nevén Galambos Benjáminnak a legismertebb műve Vörösmarty: Szózatának a megzenésítése.
– Ezt a művet havonta minimum egyszer elénekeljük – mondta szoboravató beszédében Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, grafikus és kultur történész, a nemzet művésze. – Egressy Béni a magyar örökség része, mint ahogyan Kő Pál is, aki megalkotta ezt a szobrot. Rengeteg közös van kettejükben: például mindketten másik néven váltak ismertté, mint amivel születtek. Kő Pál eredeti nevén Pataki Lajos volt. Mindketten zenerajongók: Egressy zeneszerző volt, Kő Pál pedig szeret énekelni. Ezek mind olyan elemek, amik szorosan fűzik össze a szobrászművészt a megalkotni kívánt személlyel.
A beszéd után Kriza Ákos polgármester leplezte le a szobrot, ami Egressyt reformkori öltözékben, karddal az oldalán és könyvvel a kezében ábrázolja. Ahogy Jankovics Marcell mondta: „ökölbe szorított bal kezében benne van, amit ez az ember életében képviselt.” Ez az első szobor Miskolcon a zeneóriásról. S bár Egressy felnőttként már nem városunkban élt, Miskolcon és Sárospatakon végezte iskoláit.
– Mindig úgy kerülök közelebb az illető személyhez, akiről szobrot fogok készíteni, hogy elkezdek róla olvasni, hogy ki is volt ő –– nyilatkozta korábban a minap.hu-nak Kő Pál, a nemzet művésze az Egressy-szobor elkészítése kapcsán. – Szinte ismernem kell azt az embert, akit elkezdek megfogalmazni, megteremteni, mert ez egy teremtés. A helyszín megmondja, hogy mekkora legyen egy szobor és milyen anyagból készüljön. Ez a tanulható része a szobrászatnak. Az elmondhatatlan részt azonban nem tudjuk tanulni. Az ihlet, az ihletettség akkor éri el az embert, amikor már közelít a tennivalóhoz, és akkor elcsendesedik a világ – mondta Kő Pál szobrászművész.
A szoboravatón az Egressy Béni-Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola fúvószenekara és kórusa adott műsort. A szobor felállítását támogatta a Nemzeti Kulturális Alap és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata.