Egressy Béni sok szállal kötődött Miskolchoz, a 2014-ben, a születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett emlékév programjaiba a város is több rendezvénnyel bekapcsolódott. Egykori iskolájának falán emléktáblát avattak, hiánypótló kötet jelent meg róla, a Művészetek Házában látható kiállításon pedig képek, személyes adatokkal, korabeli plakátokkal idézték fel életének állomásait.
A Sajókazincon (ma Kazincbarcika), lelkészcsaládban, 1814-ben, Galambos Benjámin néven született Egressy Béni Miskolcon, a református iskolában kezdte gimnáziumi tanulmányait – ezen a Papszeri épületen (ma a Herman Ottó Múzeum egyik épülete) helyezték el 2014 augusztusában a zeneszerző-szövegíró-színészzseni emléktábláját.
Gupcsó Ágnes, az Egressyvel rokonságban álló, miskolci születésű zenetörténész úgy nyilatkozott, nemcsak az épület, de maga a város is egy életre meghatározó iskolája lett a zeneszerzőnek. Ugyanis az akkor még álló első miskolci színházban ismerkedett meg a színjátszással. És bár családja lelkészi pályára szánta, ez a vonzás mindennél erősebb volt. – Élete 37 éve alatt sok mindent csinált, és mindent sikeresen. A Szózat zenéjével elérte a halhatatlanságot is. Érdemes felidézni, milyen jeligével adta be zenéjét erre a pályázatra. Vörösmarty Fóti dalából ezt írta rá: Minden ember legyen ember. És magyar. Ő mindkét kritériumnak megfelelt – hangsúlyozta Gupcsó Ágnes.
Kiss Gábor alpolgármester az emléktábla avatásánál Egressy Béni munkásságának fontos mozzanataiból kiemelte, hogy mindössze 29 évesen ő emelte a zene szárnyán nemzeti imádsággá Vörösmarty szavait; hogy ő zenésítette meg először Petőfi verseit; ő írta Erkel három nagy operájának, a Bátori Máriának, a Hunyadi Lászlónak és a Bánk bánnak a szövegkönyvét és az 1848-49-es szabadságharc örökzöld Klapka-indulójának a dallamát. A magyar kultúra fáradhatatlan szószólójának munkássága a határon, Bécsen túlra is eljutott, dalárdákban és kocsmákban egyaránt énekelték dalait. Azonban erre a vidékre mindig visszatért. Amikor 1843-ban tűzvész pusztította a várost, és leégett az őt művészi útra indító színház is, két új zeneművét, a Részvét és a Búbánat című zongoradarabot ajánlotta fel „a tűzvész által károsult miskolciak felsegélésére”. Nevét 1952 óta viseli művészeti iskola, méghozzá olyan méltó módon, hogy eredményeikre büszke az egész város.
Egressy Béni gazdag élete és munkássága elevenedett meg a Művészetek Házában 2014 decemberében rendezett kiállításon is, melyen korabeli iratok, plakátok és ismertetők számoltak be életéről. A tárlat anyagát Sziklavári Károly gyűjtötte és rendezte, a megvalósításban közreműködött Flach Antal csembalóművész. Sziklavári Károly volt a szerzője annak a 120 oldalas kötetnek, amely az emlékév alkalmából jelent meg a város támogatásával. A képekkel, kottákkal is gazdagon illusztrált kiadvány zenei szempontból is kuriózumnak tekinthető.
2014-ben Miskolc Önkormányzata sikeresen pályázott támogatásért az egész alakos Egressy Béni szobor megvalósítására, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága Vizuális Művészetek Kollégiuma által kiírt pályázaton. Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész alkotását március 11-én avatták fel, az Egressy Béniről elnevezett téren, a zeneiskola előtt.
