A munkahelyteremtésben jelentős szerepet betöltő mikro- és családi vállalkozások támogatását sürgette Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke, aki szerint a digitalizáció terjedésével a tömeggyártásnál a számítógép vezérelte gépek kerülnek előtérbe, így a foglalkoztatás jelentős része a szolgáltató iparra, az egyedi termékeket előállító kézműiparra tevődik át. Csakhogy ezeknek a vállalkozásoknak súlyos gondjai vannak: a településeken a szolgáltatások fenntartásához kevés a helyi szakember, illetve a fiatalok nem akarnak vállalkozni.
2030-ra az európai munkavállalók 30%-át az idősödő – 55-64 éves – munkavállalók teszik majd ki, ezért munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti.
Példaként említette, hogy egy felmérésben 793 tanulót – fele szakmunkásképzőbe, fele szakközépiskolába járt – kérdeztek meg, közülük mindössze 1-2 százalék szeretne vállalkozásba kezdeni. Pedig fontos lenne, hogy a helyi szolgáltató szakembereket helyben neveljék ki, ezzel lehetne a fiatalokat az ottmaradásra, vállalkozás indítására rábírni. (Ugyanakkor a végzett fiatalok jelentős részének egyszerűen nincs használható tudása.)
A szakképzést segítheti az is, hogy az ipartestületek a társadalmi felelősségvállalás keretében összegyűjtik a régi mesterségeket, az ismereteket archiválják, a térségükre jellemző helyi szakmákról kiadványt jelentetnek meg
Az IPOSZ elnöke jelezte: a kézműves iparosok nehezményezték, hogy a helyi ipartestületek a korábbiakkal ellentétben az idén nemigen részesülnek támogatásban, pedig az ipartestületek működési költségeikhez, a vállalkozói szolgáltatásokhoz a törvényi lehetőségekkel élve innen tudtak forrást szerezni. Fontos lenne, hogy ne csak a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai részesüljenek az állam támogatásából, hanem más érdemi munkát végző érdekképviseletek is – mondta Németh László.