Ugrás a tartalomra

Miskolc értékei: diósgyőri ipari hagyományok, kohászati múzeum

Létrehozva
A Kohászati Múzeumot Miskolc Felsőhámor nevű városrészében, a Palota u. 22-ben rendezték be. Lillafüredről is megközelíthető: közel van a lillafüredi vízesés lábához és az Anna-barlanghoz. Feladata a hazai vaskohászat, fémművesség, főként a helyi (massai, diósgyőri) kohászat történetének bemutatása.

A múzeum a tárgyi gyűjteményen, maketteken, diaporámákon kívül jelentős fotógyűjteménnyel, valamint szakkönyv- és szakfolyóirat-gyűjteménnyel is rendelkezik. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum intézménye.

A Központi Kohászati Múzeumot 1949-ben alapították, alapító igazgatója Korompai Viktor Győző volt. Első nyilvános kiállítása 1958-ban „A diósgyőri vasgyár 90 éve” címmel nyílt. Az állandó kiállítást a Lenin Kohászati Művek Diósgyőr-vasgyári vendégházában rendezték be. A vasgyár alapításának 190. évfordulójára emlékezve 1960. szeptember 25-én Csergő János kohó- és gépipari miniszter nyitotta meg.

08_jobbfelso.jpg

A Massa Múzeumot 1963-ban alapították az Őskohó szomszédságában, eleinte mindkét intézményt a diósgyőri kohászat tartotta fenn. A folyamatosan növekvő anyag lassan kinőtte az ideiglenes helyszínt, a múzeum 1968–69-ben költözött mai helyére; ezt a kiállítást 1970. július 28-án nyitották meg. Igazgatója ekkor Szinvavölgyi Oszkár volt.

Az intézmény külső létesítményei az Őskohó, az 1979-ben felépített vízikerekes hámor és a műszaki skanzen (1982 óta). Az épületet az 1770-es években, még Fazola Henrik idején, barokk stílusban építették, s a „Kancelláriát” eredetileg irodaként, lakásként és raktárként használták. 1985 óta műemlék, 2010-ben újították fel.

08_jobbfelsobe.jpg

A szomszédos telken áll Fazola Frigyes vas emlékoszlopa. A bejárat melletti két, ugyancsak vasból öntött emléktábla feliratai az épület történetét ismertetik. A múzeum első emeletén először Fazola Henrikkel kapcsolatos dokumentumokat tekinthetünk meg. A nyersvasgyártást bemutató teremben a vasgyártás történetét szemléltető diaporámák láthatók, de itt nézhető meg a nevezetes imolai, X–XII. századból származó kohó és a kőszegfalvai bucakemence. Itt lehet végigkísérni még a nagyolvasztók fejlődéstörténetét, s meg lehet ismerni a nagyolvasztóban lejátszódó folyamatokat is. A következő terem az acélgyártásé. Itt lehet megtekinteni az egyes acélgyártási eljárásokat. A második emelet első termében a kovácsolás történetével, technikája, technológiája fejlődéstörténetével lehet megismerkedni.