A jelenlegi törvény 1953. január 1-jén lépett hatályba, azt az akkori kor szellemének megfelelően az egyszerű jogvitákra és a szóban, a tárgyaláson zajló eljárásokra tervezték, melyekben a bíróság hivatalból gondoskodik a felek jogainak érvényesítéséről. Az eljárás kiszámíthatatlanságát és jelentős elhúzódását eredményezheti az, amikor a peres felek az elsőfokú eljárás során bármikor, írásban vagy szóban újabb tényeket, kérelmeket, érveket vagy bizonyítékokat adhatnak elő, illetve a korábban előadottakat megváltoztathatják.
A rendszerváltozást követően az élethelyzetek, életviszonyok megváltoztak, aminek következtében nemcsak megnövekedett a jogviták száma, hanem azok lényegesen bonyolultabbakká is váltak. A felgyorsult, digitális világban a szóbeliség helyett egyéb kommunikációs csatornákra is igény van. A rendszerváltozást követően a jelenleg hatályos polgári perrendtartást több mint száz alkalommal módosították, de ennek ellenére az már nem képes a megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyoknak megfelelő, korszerű és hatékony eljárást biztosítani.
Az új törvény új alapokra helyezi és rendszerében megújítja a polgári perek lefolytatásának szabályait. Az új szabályozás szerint a rendelkezési elv alapján a perben kizárólag a fél jogosult jogai érvényesítéséről gondoskodni. A fél lesz jogosult meghatározni azt is, hogy mit kíván a per anyagává tenni. A félnek nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. A félnek kötelessége többek között a peranyagot a per mihamarabbi befejezését elősegítő módon előadni, továbbá a fél felelős a saját perviteléért, perbeli mulasztásaiért. Mindemellett az új jogszabály erősíti a bíróság szerepét és jogosítványait a per irányításában, de egyben a bíróságnak is kötelességévé teszi, hogy a döntéshez szükséges peranyag tisztázásához maga is aktívan hozzájáruljon.
Az új Pp. fő célja, hogy egy kiszámítható, hatékony és feszes permenetben minél hamarabb derüljön ki és rögzüljön, hogy miben áll a felek közötti jogvita és minél korábban rendelkezésre álljanak a döntéshez szükséges bizonyítékok. Ennek érdekében a felekkel és bírósággal szemben fokozott követelményeket támaszt, és az elsőfokú eljárást két részre osztja: a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakra.
Az új jogszabályt a 2018. január 1-jétől induló új polgári és munkaügyi perekben (kivéve a közszolgálati jogviták) kell alkalmazni. Háttérszabálya lesz a polgári nemperes eljárásoknak is (pl. végrehajtási, felszámolási eljárás). Változás, hogy a közigazgatási perekre már nem a polgári perrendtartás, hanem a szintén 2018. január 1-jén hatályba lépő Közigazgatási perrendtartás (2017. évi I. törvény) lesz irányadó. A 2018. január 1. előtt indult eljárások azonban még a régi perrend szerint folytatódnak és fejeződnek be.
Sorozatunk következő részében a perindítás (keresetlevél benyújtása, perbeli képviselet stb.) változásairól adunk tájékoztatást, továbbá a változásokról felvilágosítást nyújtanak a jogkereső közönségnek a Miskolci Törvényszéken és az illetékességi területén működő bíróságok kezelőirodái is.