Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott és az időközben elhunyt társa elhatározták, hogy egy olyan szalont fognak működtetni Miskolcon, ahol fiatal nők szexuális szolgáltatásokat nyújtanak. A vádlott által vezetett gazdasági társaság nevében Miskolcon a Soltész Nagy Kálmán utcán lakást béreltek, abba bútorokat, masszázságyakat vásároltak, majd internetes hirdetéseket adtak fel, melyben pénzkereseti lehetőséget ajánlottak. A hirdetésre jelentkező nőket tájékoztatták a munka jellegéről, majd velük masszőr és hostess feladatokra szerződést kötöttek. A vádlottak erotikus tartalmú fényképfelvételeket készítettek a lányokról, azokat szexuális szolgáltatást hirdető internetes oldalakon tették közzé.
A vendégekkel való kapcsolattartás érdekében a lányoknak mobiltelefont biztosítottak. A vádlottak a szalon működtetésében is közreműködtek: a szolgáltatásokról árlistát készítettek, nyilvántartották a bevételeket, felügyelték a prostituáltakat. A szexuális szolgáltatást igénybe vevő személyektől kapott pénz a vádlottakhoz került, akik azon megosztoztak, illetve juttattak belőle a lányoknak is. A lányok között volt olyan is, aki 16 évesen kezdett prostituáltként dolgozni a vádlottak által üzemeltetett bordélyházban.
Fentieken túl a vádlott az általa használt számítógépen olyan tartalmú felvételeket tartott, amelyek 18. életévüket be nem töltött – esetenként mindössze 8-10 éves - lányokat nyíltan szeméremsértő módon ábrázoltak.
Az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki gyermekprostitúció kihasználása és gyermekpornográfia bűntettében, mely miatt 3 év 3 hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész, a vádlott és a védő is fellebbezett.
A másodfokú bíróság szóbeli indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság hiánytalanul állapította meg a tényeket, a bűncselekményt helyesen minősítette és a kiszabott büntetés is törvényes, ezért a Kazincbarcikai Járásbíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyta.
Az ítélet jogerős, ellene további fellebbezésnek nincs helye.