– Mi egy tükör vagyunk, erős állandóval. Az erős állandókat a sokszínűség és a minőségre való törekvés jellemzi. Ez tíz éve is így volt, ma is így van, és az elkövetkezendő tíz évben is így lesz, mert a mi csapatunk csak hosszú távra tud tervezni. A rövid távú terveken túl vagyunk és szerintem nem csupán mi bizonyítottunk, hanem az a több tízezer néző, aki hol mosolyogva, hol megrendülten az előadástól átitatottan hagyta el esténként a színházunkat – vezette fel Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója a teátrum 2024/2025-ös szezonjának évadhirdető sajtótájékoztatóját. 

A 201. évadot a sokszínűség jellemzi majd, hiszen opera, operett, tragédia, bohózat, zenés színmű, táncjáték, dráma, abszurd, zenés mesejáték és vígjáték is szerepel majd a repertoárban. Béres Attila elmondta, hogy a társulat összesen 14 bemutatóval készül a jövő évadra, amelyből kettő ősbemutató, egy pedig magyarországi ősbemutató lesz. A Nagyszínházban populárisabb darabokat állít színpadra a teátrum, mint például Zerkovitz Béla Csókos asszony operettjét Szőcs Artur rendezésében, William Shakespeare Rómeó és Júlia tragédiáját Béres Attila rendezésében, Ken Ludwig Primadonnák bohózatát Keszég László rendezésében, Peter Weiss-Richard Peaslee Marat/Sade zenés színművét Rusznyák Gábor rendezésében.

A két ősbemutató közül az egyiket itt állítja színpadra Szabó Máté rendező, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője Atelier címmel. Az opera dramaturgja Kenesey Judit, zeneszerzője Cser Ádám lesz. A produkció egy színházi előadás születését mutatja be mindenestül, annak varázslatos, erőt próbáló és felemelő pillanatával együtt. Szabó Máté hatalmas dolognak tartja az opera megszületését. Mint portálunknak nyilatkozta, ez olyan opera lesz, amelynek a története egy háttértörténet, ami a színpadon alakul át és fejlődik tragédiává. Ez a háttéresemény-kavalkád különös módon találkozik majd Ruggero Leoncavallo Bajazzók című operájával is, amelyet ugyanazon est első felében láthat majd a közönség.

A Kamaraszínház a gyerekeknek szóló darabok színtere és az énkeresés terepe. Ez utóbbinak megfelelően itt Az üvegcipőn túl címmel egy kísérleti darab is készül, amely arra próbál majd választ adni, hogy miként folytatódhatna Molnár Ferenc Üvegcipő című vígjátéka, melyet tavaly októberben mutattak be a teátrumban. Az ötlet a Császárt alakító Tegyi Kornél színművész egy elejtett mondata alapján született meg, miszerint ő kíváncsi lenne arra, hogy vajon mi lesz ebből a szép szerelemből. Molnár Ferenc története ugyanis azzal ér véget, hogy a bolondos, fiatal cselédlány meghódítja a nála 30 évvel idősebb bútorrajzoló szívét… A darab szintén ősbemutató lesz, szerzője Lőrinczy Attila, a színház dramaturgja, aki nagy lehetőséget látott a történet folytatásában. 

A magyarországi ősbemutató Alexandru Popa dráma- és forgatókönyvíró, a bukaresti művészszínház, a Bulandra vezető dramaturgjának humorral és iróniával átszőtt kortárs román színműve lesz, amelynek címe A pók hálójában, rendezője és fordítója pedig Rusznyák Gábor lesz. Ezt a Játékszínben láthatja majd a nagyérdemű.

A Miskolci Balett két bemutatóval készül az új évadra. Az ifjabbak a Háry János táncjátékot élvezhetik, a korosabb tánckedvelők pedig a Mayerling előadásban gyönyörködhetnek majd Kozma Attila koreográfiájában. A koreográfus-rendező kiemelte, hogy a Miskolci Balett missziója továbbra is az, hogy a műfajt megszerettesse a közönséggel.

A Miskolci Nemzeti Színház 2024-2025-ös évadának bemutatói:

Nagyszínház

Zerkovitz Béla: Csókos asszony – operett

rendező: Szőcs Artur
bemutató: 2024. szeptember

A józsefvárosi Nagytemplom utcában talált gyermek, Pünkösdi Kató szépséges, ígéretes színinövendékké serdült, épp eljegyzésére készül a zongorista, Dorozsmai Pistával, és már úgy tűnik, minden olyan, akár egy tündérmesében, ám a bohém vőlegény szégyenében mégsem jelenik meg az ünnepségen, mert előző éjszaka a nagy mulatás hevében zálogba csapta a jegygyűrűket. Megjelenik viszont a dúsgazdag báró, Tarpataky, aki csöppet sem kétértelmű ajánlataival ostromolja a lányt. Lesz itt gond és baj elég...

Ami pedig a muzsikát illeti, sok más mellett ebben az operettben csendülnek fel olyan halhatatlan slágerek, mint például az „Éjjel az omnibusz tetején,” a „Gyere te nímand,” a „Mi muzsikus lelkek” vagy épp a „Van a Bajza utca sarkán...”.

William Shakespeare: Rómeó és Júlia – tragédia

rendező: Béres Attila
bemutató: 2024. október

Valahol a távoli Veronában él két család; öregedő, kiégett családfők őrzik a közösségi hagyományt, oktatják a fiatalokat, hogy kell gyűlölni a másikat. A látszatra persze vigyázni kell, a nyilvánosság előtt nincs vita, zárt kapuk mögött fröcsög a gyűlöletbeszéd. Középen maradni nem lehet, nincs pártatlanság, nincs konszenzus, a Herceg is rokon. Az ellenségeskedés okát senki nem tudja, nem is kíváncsi rá, valószínűleg úgy kezdődött, hogy valaki visszaszúrt... 

A háborús Veronában találkozik két fiatal ember, történetesen a két háborúzó családfő egyetlen gyermeke. Találkoznak, egymásba szeretnek, összeházasodnak – azt hiszik, a szerelem mindent legyőz. Belehalnak a tévedésükbe.
Sírjuk felett megbékülnek a gyűlölködők. Egy ideig. Amíg él a veszteség emléke.

Ken Ludwig: Primadonnák – bohózat

rendező: Keszég László
bemutató: 2024. november

Leo Humprey és Jack Bogart, két sikertelen, az utolsó fillérig elszegényedett angol Shakespeare-színész ígéretes hirdetést olvas egy amerikai vonaton: a New Yorkban éppen haldokló, dúsgazdag Florence asszony hónapok óta hasztalan keresi Maxot és Steve-et, elveszett nővérének gyermekeit, hogy rájuk hagyja tekintélyes vagyonát. A fiúk azonnal megérzik ebben a nagy lehetőséget; miért is ne lehetnének ők az Angliában nevelkedett, ősidők óta nem látott unokaöccsök?  A végre nagy sikerrel kecsegtető színjátszó akciót némileg bonyolítja, amikor a nénikéhez érkezve kiderül, Max és Steve valójában lányok: Maxine és Stephanie. Ám Leót és Jacket ez sem tántorítja el, végül is színészek, bőröndjeikben pedig ott lapul egy komplett színházi jelmeztár...

Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – opera valamint Cser Ádám: Atelier – opera (ősbemutató)

rendező: Szabó Máté
bemutató: 2025. január

Bajazzók:

Amikor a színház rálátást biztosít a valóságra, már nem is azt látjuk, hanem annak képét, esetleg komikussá formált mását. De mi van akkor, ha ezt a mássá lett alakot, ezt a fehér arcú nevettetőt az élet kegyetlenül visszarántja a valóságba, ha már nem megy a színjáték, ha már csak a közönség nevetése teremti újra a bohócot, de ő maga már csak egy megszégyenített, kétségbeesett szörnyeteg? Milyen az, amikor a komédia falát átszakítja a tragédia?

Opera az arcra fagyott mosolyról, a maszk mögötti fájdalomról, szenvedélyről és halálos indulatról – arról, hogyan lesz a valóságból színház és a színházból valóság.

Atelier:

A Miskolci Nemzeti Színház nem kis meglepetésre készül. A teátrum alkotóit megihlette az a tengernyi személyesen átélt helyzet, ami egy előadás létrejöttét segíti és mindaz, ami akadályozza, aminek ellenére és amivel újra és újra megküzdve jön létre az, ami bizonyos pillanatokban felfoghatatlanul távolinak, néha kétségesnek, vagy egyenesen lehetetlennek tűnik: egy színházi produkció. Ez a háttéresemény-kavalkád különös módon találkozik majd a Bajazzókkal is.

Peter Weiss – Richard Peaslee: Marat/Sade – zenés színmű

rendező: Rusznyák Gábor
bemutató: 2025. március

Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása a charentoni elmegyógyintézet lakóinak előadásában, De Sade úr rendezésében
1808-at írunk, majd tíz évvel vagyunk a francia forradalom leverése után. Bonaparte Napóleon a rend és stabiltás megteremtője, már császárként uralkodik az ország fölött. Mindeközben a charentoni elmegyógyintézetben „raboskodó” Marquis de Sade (aki a mai ember számára a szexuális patológiák megszemélyesítője, de neki köszönhetjük a szadizmus fogalmát is) a kórházigazgató biztatására – terápiás jelleggel – színi előadást hoz létre az ápoltakkal. A téma: Jean Paul Marat – a forradalom hősének – meggyilkolása.

Totális színház ez a forradalom természetéről, a hatalomról és annak visszaéléseiről, eszközeiről és céljairól. A gátakról és a gátlástalanságról...

Kamaraszínház

Fazekas Mihály – Hajós Zsuzsa: Lúdas Matyi – zenés mesejáték

rendező: Markó Róbert
bemutató: 2024. szeptember

A naphosszat ágyában heverésző Matyi egy különös reggelen mégiscsak elindul, hogy végre valami hasznosat is tegyen édesanyja örömére. Még oda sem ér a vásárba, hogy libáit eladja, találkozik a környék nagyhatalmú urával, Döbrögivel. Ez a találkozás mindent megváltoztat nemcsak Matyi, hanem Döbörgi, a libák, de még az uradalom többi lakója életében is. Zenés előadás a felnőtté válásról, a hatalomról, a bosszúról és az anyai szeretet erejéről.

John Millington Synge: A Nyugat császára – rémbohózat

rendező: Ascher Tamás Kossuth- és Jászai-díjas
bemutató: 2024. október

„Hírnév és szerelem! Hogyan bukott le a fake profillal csajozó lúzer?” 
Aki kíváncsi, hogyan zajlott az ilyesmi több mint száz évvel ezelőtt, az internet nélküli világban, egy isten háta mögötti, illegális ír kocsmában, ahol még a whisky se igazi, viszont annál több fogy belőle, most megtudhatja. Nem meglepő, hogy az írországi, majd az amerikai bemutató is botrányba fulladt, annyira felháborodtak a nézők ezen az „egész Írországot kigúnyoló, vérig sértő” történeten. Ha megértjük, miért fáj ennyire kisszerűségünket látni, talán nem vágyunk majd mindig többre, és tudunk örülni szenzáció, celeb-, sztár-, influenszer-mentes, békés életünknek.

Mayerling – táncjáték

A Miskolci Balett előadása
koreográfus: Kozma Attila
bemutató: 2024. november

1889. január 30-án kora hajnalban súlyos tragédia történt a Bécs közelében fekvő mayerlingi vadászkastélyban. Rudolf főherceg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, és tizenhét éves szeretője, báró Maria von Vetsera máig tisztázatlan körülmények között életüket vesztették. Két nappal előtte kemény és indulatos vita zajlott le Rudolf, valamint apja, Ferenc József császár között. Öngyilkosság, vagy politikai merénylet? Mi az a sötét titok, ami ehhez a tragédiához vezetett, melyben a bécsi udvar konzervativizmusával szembeszálló, bohém természetű, és ragyogó intellektusú Rudolf főherceg életét vesztette? Biztosan már sohasem tudjuk meg, de ebben az évadban a Miskolci Balett nézőpontját megismerhetik a nézők. A táncjáték Johann Strauss, Smetana, Anton Rubinstein, valamit Laurent Dury zeneműveire készül.

Weöres Sándor: A kétfejű fenevad – történelmi panoptikum két részben

rendező: Szőcs Artur
bemutató: 2024. december

Budavár visszafoglalásának idején, miközben a német-római császár serege a török szultánéval birkózik, egy kálvinista deák menekül át az országon, s viszi magával messzi és tarka világokról szóló, szerelmes történeteit. Leányok és asszonyok bújtatják, míg el nem jut egészen Pecsevi, azaz Pécs városáig, ahol a török szóba magyar, a magyarba német és olasz keveredik, Ibrahim kádi háza pedig helyezkedő szultáni tisztek, magukat muzulmánnak tettető keresztények és zsidók, valamint bujkáló magyar nemesek szerelmetes enyelgéseitől és durva szitkaitól visszhangzik.

Weöres Sándor színműve a magyar drámairodalom különleges teljesítménye: bravúros nyelvezettel, mély emberismerettel és fergeteges humorral fest képet egy olyan átmeneti világról, ahol a történelem zűrzavarában mindenki a túlélés módját keresi – és senki sem az, akinek látszik.

Lőrinczy Attila: Az üvegcipőn túl avagy mi történt azután, hogy Irma meghódította Sipos úr szívét? – kortárs magyar vígjáték (ősbemutató)

rendező: Keszég László
bemutató: 2025. február

A Miskolci Nemzeti Színházban tavaly bemutatott, Az üvegcipő című Molnár Ferenc vígjáték ott ér véget, hogy a tizennyolc éves cselédlány, Irma, és a nála harminc évvel idősebb, morózus bútorrajzoló Sipos úr egymásra találnak. Tiszta sor, hibátlan happy end, kéz a kézben irány a boldogság...  Ám a premiert követő banketten, amikor a Császár Pált játszó Tegyi Kornél és a darab dramaturgja, a drámaíró Lőrinczy Attila koccintott egyet a bemutató örömére, a fiatal színész felsóhajtott: „Hát, azért kíváncsi lennék, mi lesz ebből a szép szerelemből! A drámaíró pedig azonnal érezte, hogy ragyogó ötletet kapott; nagyszerű lehetőség belegondolni abba, hogy közvetlen folytatásként, ugyanazokkal a szereplőkkel hogyan alakulhat tovább ez a különös szerelmi történet kettejükkel, valamint a rútul elhagyott idősödő Adéllal, a fiatal szívtipró Császár Pállal és a többiekkel...

Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos – vígjáték

rendező: Szabó Máté
bemutató: 2025. március

Nyikolaj Erdman fergeteges komédiájának főszereplője Szemjon Szemjonovics, megoldást keresve életére, bezárkózik a WC-be. Vagyunk így ezzel néha. Nem lát más kiutat a munkanélküliségből, csak az öngyilkosságot. Felesége és anyósa hisztérikusan próbálja megakadályozni. Felsorakoznak a haszonlesők, akik az öngyilkosságot a saját ügyük zászlajára akarják tűzni. Tomboló társadalomszatíra bontakozik ki, Szemjon kényszerű önvizsgálatot tart és kétségbeesetten keres értelmet a káoszban. 
Erdman remekműve humor és bölcsesség rendkívüli találkozása.

Háry János – táncjáték – gyermekelőadás

A Miskolci Balett előadása
koreográfus: Kozma Attila
bemutató: 2025. április

Hol volt, hol nem volt, Háry János, a kiszolgált katona, magyar huszár, aki felett az évek már jól eljártak s kinek emlékei és ábrándjai elválaszthatatlanul egybemosódtak képzeletében, csodás élményeit beszéli el nem titkolt élvezettel. A bor és pipafüst kavargó örvényében négy kaland elevenedik meg a talpraesett katona legendás múltjából. Valamennyi a bátor hősiességnek, odaadó hazaszeretetének, a minden akadályt legyőzni képes akaraterejének, valamint a kicsinyességeken mindenkor felülemelkedni képes tisztalelkű emberségének, hűségnek példája. A Miskolci Balett az előző évekhez hasonlóan újból egy jól ismert magyar mesefigura történetét mutatja be a már megszokott humoros módon, magyar népzenével, katona indulókkal, lakodalmi dallamokkal kortárs népzenei feldolgozásokkal, valamint Bartók, Goldmark Károly és Hubay Jenő műveivel.

Játékszín

Alexandru Popa: A pók hálójában – kortárs színmű

rendező: Rusznyák Gábor
bemutató: 2024. szeptember

A középkorú férj az éjszaka közepén azzal fordul a félig alvó feleségéhez, hogy másnap reggel miután elvitte a kislányukat az iskolába, fogja magát és elmegy. Örökre. Egy ismeretlen helyre. Egy kolostorba. A megtakarításait már átutalta, és azokat a papírokat is aláírta, amikre a feleségnek szüksége lehet a jövőbeni élethez. A feleség nem tudja, hogy csak egy rossz tréfa áldozata-e, vagy a férje valóban komolyan beszél. 

A humorral és iróniával átszőtt szöveg végig az álom és a valóság vékony határmezsgyéjén mozog.

A szerző, Alexandru Popa dráma- és forgatókönyvíró, a bukaresti művészszínház, a Bulandra vezető dramaturgja.