Ugrás a tartalomra

Ég és föld között

Létrehozva
Szántó István jegyzete.
Kép
Fotó: Juhász Ákos

Tériszonyom és fóbiáim vannak. A kettő együtt tökéletesen kiegészíti egymást. A magas házak gangjain a fal mellé lapulva osonok, le nem néznék az udvarra. Tulajdonképpen nem vagyok egyedül, megnyugtat, a velem csaknem egykorú Ferenc József is megrezzen, ha az Eger melletti egedi kilátó tornyára mászik. Meséli, nem kellemes, amikor szédítő magasságban kileng a létra a lábai alatt. Nem is néz le. De barátom mégis a csaknem mennybéli szinten érzi magát kellemesen. Olyan ezerméteres magasságban, mit neki, ha a szél billegeti a motoros sárkányát. Élvezi a szárnyalást, a libegést, a madártávlat semmihez sem hasonlítható élvezetét.

József alig tizenhat esztendősen kezdi elsajátítani a vitorlázórepülést. Fénykorát éli a repülőklub, már kora délelőttől késő estig zajlik az élet abban az időben. A Kétszer kettő néha öt film története megmozgatja a fiatalok fantáziáját. A felhők feletti nagy, kék országút egy igazán jól sikerült propagandafilmje volt annak a békebeli világnak. Magam is kacérkodtam a repülés gondolatával, ám a stadion melletti ejtőernyősszimulátor-toronyból úgy jöttem le, ahogyan felmásztam. Lépcsőn. József viszont a Góbé kabinjában már arról álmodozik, hogy milyen lesz egy szuperszonikus géppel csíkozni az égboltot. Mígnem egy orvosi vizsgálat alkalmával a fülműtét miatt vége szakad a légi karrierjének. Majd eltelik csaknem fél évszázad, s feltalálják az ultrakönnyű, motoros légi járműveket. S József csaknem hatvanesztendősen visszakapja az orvosi felszállási engedélyét.

Pontosan 2009 tavaszán kapja meg a kisgépes pilótajogosítványát. Nincs sajátja, a klub kétszemélyes sárkányával repül, de másoktól eltérően sajátos életfilozófiával. Nem egyszerűen felettünk köröz, hanem válogatott úti célokat teljesít. Például csaknem egyhuzamban repüli körbe az országhatár menti reptereket. Ezért a teljesítményéért megkapja a Nemzetközi Repülőszövetség Ezüstkolibri díját. A sárkány használatáért járó csaknem százezer forintos bérleti díjat a klub elengedi, ezzel értékelve, hogy öregbítette a közösség jó hírét, elismertségét.

Barátom, ahányszor összefutunk, könnyű szívvel, barátságosan invitál egy légi kirándulásra. Ismer annyira, hogy nem kockáztat semmit, hiszen én egy igazi földhözragadt érdeklődő lennék, akit egyébként minden érdekel, ami a repüléssel kapcsolatos. Azt is megtudom, hogy a klub sárkánya egy 582 köbcentis Rotax motorral üzemel, nagy fordulatszámon, de a sebessége óránként csupán 80 kilométeres. Legfontosabb műszerei a magasságmérő, sebességmérő és a variométer, ami a (szél sebességét) gép emelkedését és süllyedését kontrollálja. A GPS egy speciális navigációs eszköz, elég elnagyoltan mutatja a pilóta előtt elterülő tájat. Igazából a gyakorlott, rutinos légi motoros anélkül is eligazodik már a légtérben. A települések, a folyók és az erdők fontos s pontos eligazodási pontok. Egyébként minden felszállás előtt speciális rádión kell jelenteni a budapesti központnak a pontos felszállási tervet és az utazás célpontját. Mikor a barátaival körberepülték a Balatont, precízen jelezniük kellett a repülési magasságot a felszálló- és a leszállópályák koordinátáit. Úgy magamban el tudom képzelni, micsoda gyönyörűséges lehetett madártávlatból megcsodálni a magyar tengert. József mindig elmondja, nincs ebben semmi kockázat. Hiszen ez az ultrakönnyű sárkány motor nélkül, vitorlázva is le tud szállni. Időnként a reptér háromszáz méteres magasságában illik is tesztelni a gépet, leállítják a motort, s megtapasztalják, milyen is a szél szárnyán suhanni. Talán ilyenkor a madarak is megnézik őket maguknak. Különben a motor zajától messzire elkerülik.
Csupán a sasok bátrak, amelyek időnként elszállnak a sárkányok közelében. Majd ha megtapasztalják, hogy József nem egy nagy ragadozó, nem a konkurenciájuk, egy tiszteletkörrel búcsúznak. Ezek az ég és föld közötti találkozók feledhetetlenek. Józsefnek sok a pótólnivalója, csaknem ötven elvesztegetett esztendő. Ezért 95 esztendős koráig sárkányrepülni szeretne.