A 69 éves amerikai Robert Francis Prevost személyében megválasztották a katolikus egyház 267. vezetőjét, aki XIV. Leó néven foglalta el a pápai széket. Az Ágoston-rendi szerzetesből lett bíboros teológiai és jogi végzettséggel rendelkezik, pályafutása alatt szoros kapcsolatot alakított ki Latin-Amerikával.
Csütörtök délután felszállt a fehér füst, megválasztották a 267. pápát, azonban a személye még egy órán keresztül ismeretlen volt. Hét óra után néhány perccel, miközben a tömeg zengte a Viva il papa! felkiáltást, az újonnan megválasztott pápa megjelent a Szent Péter-bazilika homlokzatának középső erkélyén, aki hogy XIV. Leó néven fogja elfoglalni a pápai széket.
Az Ágoston-rendi szerzetesből lett püspök, majd bíboros gazdag nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. 1955. szeptember 14-én született Chicagóban (Illinois, Egyesült Államok). Szolgálata alatt mély kapcsolatot alakított ki Latin-Amerikával, különösen Peruval, ahol hosszú évekig élt és dolgozott.
Prevostot püspökként a sokszínűség jellemezte: teológiai és jogi képzettséggel is rendelkezik, ami ritka és értékes kombinációt jelent az egyházi szolgálatban. Vezetői képességei különösen megmutatkoztak, amikor az Ágoston-rend legfőbb elöljárójává választották, így világszerte irányította a rend tevékenységét.
Ferenc pápa különös bizalmat szavazott neki, amikor 2023-ban kinevezte a Püspöki Dikasztérium élére, amely az egyik legfontosabb vatikáni hivatal. Ebben a szerepkörben globális hatáskörrel bírt a püspökök kinevezésének folyamatában, ami kulcsfontosságú az egyház jövője szempontjából.
Prevost ismert pasztorális érzékenységéről, intellektuális alaposságáról és gyakorlatias megközelítéséről. Többnyelvűsége és kulturális nyitottsága különösen alkalmassá teszi a jelenkori globális egyház kihívásainak kezelésére - írják róla.
Mi történik a konklávé után?
Miután a bíborosok megválasztották az új pápát, a legidősebb a többiek nevében megkérdezi a megválasztott jelöltet, elfogadja-e a rangot. Ha a megválasztott bíboros elfogadja a felkérést, azonnal hivatalba lép. Első útja pedig a Könnyek termébe, másik nevén a Sírószobába (Stanza del pianto) vezet, egy kis helyiségbe a Sixtus-kápolna oltárának bal oldalán. A becenevet az új pápák által sokszor átélt erős érzelmek miatt kapta. Itt öltözik fel az újdonsült szentatya – egyedül.
Három méretből választhat magának ruhát, egy fehér reverendát, egy vörös mozzettát – ami egy rövid, könyökhosszúságú, vállakat takaró köpeny –, és egy fehér miseruhát (rochet). Majd felvesz egy aranyzsinóros mellkeresztet, egy piros és arany hímzésű stólát, és a fehér pápai zucchettót, a kicsi, félgömb alakú, fejtetőhöz simuló sapkát, kicsi farkincával a tetején.
Ezeket a ruhákat 1798 óta hagyományosan Gammarelliék, a hivatalos pápai szabók varrják. Hét egymásra halmozott fehér cipősdoboz – bennük a hivatalos vörös bőr lábbelikkel – is várja a pápát a Könnyek termében. Ez a szoba feltűnik a 2024-es, Konklávé című filmben is, amit a szakértők meglepően élethűnek és hitelesnek mondanak.
Ferenc pápa 2013-ban eltekintett a piros mozzettától, a rochet-től és az arany mellkereszttől, csak a fehér reverendát, illetve saját mellkeresztjét viselte, amikor megjelent az erkélyen. Nem hordta a stólát sem, csak az apostoli áldás kimondásakor öltötte magára, majd röviddel ezután levette.
Míg a pápa öltözködik, a Bíborosi Kollégium rangidős tagja kihirdeti az új pápát a Szent Péter-bazilika erkélyéről a híres mondatokkal:
„Annuntio vobis gaudium magnum; Habemus papam!”, azaz: „Nagy örömhírt mondok nektek: van pápánk!”
Közvetlenül ezután a már átöltözött új pápa Urbi et orbi apostoli áldást ad ugyanerről az erkélyről a mindig százezres létszámban összesereglő híveknek.
Hogy véglegesen elfoglalhassa Szent Péter székét, a pápának még részt kell vennie ünnepélyes beiktatási szertartásán, hogy hivatalosan is birtokba vehesse a Lateráni Szent János-főbazilikát. A pápák és a pápai trón (Cathedra Romana) székhelye ugyanis nem a Szent Péter-bazilikában, hanem Róma legrégebbi katedrálisában, Róma mindenkori püspökének nagytemplomában van.
Róma négy pápai bazilikája közt – beleértve a világ legnagyobb templomát, a 60 ezer fő befogadására képes Szent Péter-bazilikát is – a Lateráni székesegyház a legmagasabb rangú, „Minden templom anyja és feje”, az ökumenikus, a teljes lakott világ anyaszentegyháza cím birtokosa.
Egészen a közelmúltig meg is koronázták a pápákat a három aranypánttal díszített, csúcsos süveggel, a hatalmat szimbolizáló tiarával. A legutóbbi négy pápa – I. János Pál pápa, II. János Pál pápa (mindkettő 1978-ban), XVI. Benedek pápa (2005) és Ferenc pápa (2013) – már nem kért koronát beiktatásakor. Az 1960-as évek (a II. Vatikáni Zsinat) óta a pápák igyekeztek megszabadulni attól, hogy a középkori múlt zárványaként feudális intézményrendszerként tekintsenek rájuk. Ferenc pápa gesztusaival, szimbolikus öltözékével és cselekedeteivel különösen sokat tett a terhes örökség lebontásáért.