Sikeres vizsgákkal lezárult a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) idei mesterképzése. Ebből az apropóból december 12-én, péntek délután mestereket avattak a kamara székházában. Az ünnepi alkalmon két szakma képviselői vehették át fogadalomtételük után mesterleveleiket: a kézápoló és körömkozmetikus, valamint az autószerelő szakma kiválóságai, összesen 13 szakember.
Zenei műsorral hegedűn közreműködött: Cseh Anna, a Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4. osztályos tanulója és felkészítő tanára: Várhegyiné Gazda Emese. Jelen volt még: Molnár Péter a Miskolci SZC főigazgatója, a BOKIK elnöksége és munkatársai.
Az okleveleket egy új mesterládából nyújtották át, amit Kovács J. Attila cipészmester, a BOKIK alelnöke rendelt a kamara részére. Ez a láda a korabeli céhládák mintájára készült, amelyekben annak idején őrizték a regionálisan működő céhek relikviáit. Ezt nyitották ki minden éves közgyűlés elején. A nyitott láda előtt nem lehetett káromkodni és italozni – tudtuk meg.
Többszáz éves tradíció
- A mesterek a céhes világtól, tehát az 1400-as évektől kezdve itt vannak az életünkben és máig nagy az üzleti és társadalmi presztízsük. A mester szó üzleti nyelvre lefordítva a minőséget, garanciát jelentheti a vásárlóknak, vagy a felhasználóknak – nyilatkozta stábunknak Bihall Tamás, a BOKIK elnöke. – A kamara 1880-ban alakult jogelődje és az újkori BOKIK történetében, amely 1994-ben jött létre, mindig kiemelt ünnep volt a mesteravatás. 25-30 olyan tananyagunk van, amelyek segítségével mestereket tudunk képezni a jelentkezések függvényében. Több, mint ezer mestert avattunk már itt az elmúlt évtizedek során. Ők új tudást, új lendületet jelentenek és szükségünk van rájuk – fejtette ki.
Hozzátette, bizonyos szakmákban kötelező a mesterfokozat megszerzése, különösen az élet és vagyonvédelmi területen, például a gázszerelőknél. Emellett az ipari és szépészeti szakmákban is egyre több a mester, utóbbinál a szolgáltatás területén ezzel előnyt lehet szerezni.
A mester nem adja fel
„A mester és a kezdő között egyedül az a különbség, hogy a mester nem adta fel a legnehezebb pillanatban sem. Magam is gyakorló mester vagyok és saját életutamon keresztül mondhatom, hogy mesternek lenni nem könnyű, de mindig nagyon vágytam rá” – osztotta meg köszöntőjében Kovács J. Attila, a BOKIK alelnöke. „Mesterként többször elbukunk. Ennek az az oka, hogy a mester nem adja fel, hanem a sok bukás után addig próbálkozik, amíg eléri a célját, hogy különböző területeken megoldást találjon.”
Definiálta, hogy a mester kiváló jártasságot, szakmájában nagy tapasztalatot szerzett személy, aki általában oktatja mesterségének elméletét és gyakorlatát, azaz tanítómester. Emlékeztetett, hogy az élet sok területén használjuk a mester kifejezést. Előfordul a művészetekben, a színészetben, az építészetben, a tudományban, a játékban, mint a sakk, vagy a sport, de létezik műhelyet irányító mester, bányamester, lovászmester, gyepmester, házmester, postamester, őrmester, sőt polgármester is.
Becsület jellemzi őket
„Isten óvjon minket attól, hogy mekkmesternek, vagy ezermesternek szólítsanak bennünket. Jézus, mint a legnagyobb tanító a Mester. Láthatjuk, hogy az élet hány területén szerepel ez a szó. Mindazok a személyek, akik valami fontosat, maradandót és igazán különlegeset alkotnak, őket mestereknek nevezik. Nagyon sokszor nem a mesterlevél fogja kivívni a megrendelőknél a mester elnevezést, hanem a minőségi munka” – hangsúlyozta a BOKIK alelnöke.
Kiemelte, hogy a mestereket a példaadás különbözteti meg az egyszerű szakemberektől. Fontos kell, hogy legyen számukra: a szakma és az adott szó becsülete, a másik fél megbecsülése, valamint a tudás és a munka becsülete. Jellemző rájuk az is, hogy folyamatosan képzik magukat. Végül Reményik Sándort idézte.
Mindig fejlesztik magukat
„Évek óta azon dolgozunk, hogy a szakmák színvonalát emeljük. Meg vagyok arról győződve, hogy egy jól működő világban a szakemberek viszik a hátukon a világ jobbítását és megbecsülik őket anyagilag és társadalmi szinten is. Szerintem efelé haladunk. Magyarországon nagyon sok előrelépés történt a szakképzésben is. Egyre magasabb színvonalunk tudunk bizonyítványt adni a tanulók kezébe” – jelentette ki Kiss Gábor, a Miskolci Szakképzési Centrum (SZC) kancellárja.
Példaként hozta fel, hogy az elektrotechnika, elektronika területén a Miskolci SZC Bláthy Ottó Villamosipari Technikumának egyik diákja fogja képviselni hazánkat Sanghajban a WorldSkills versenyen. A KMX-es elektrotechnikai területen pedig ugyanennek az iskolának egy leány tanulója lett országos első egy szakmai versenyen.
„Mesternek lenni azt jelenti, hogy végigkísérjük a diákok életét egészen addig, amíg szakmát szereznek. Talán legvégül pedig mesterlevelet szereznek, de az egész életen át tartó tanulást folytatniuk kell, különösen igaz ez az autószerelőkre” – fűzte hozzá gratulációi közepette az Miskolci SZC kancellárja.
Kézápoló és körömkozmetikus mesterlevelet vett át:
- Jónásné Vilczkó Enikő
- Kovács Nikoletta
- Pintér-Sztrik Adriána
- Rublinszki Rita
- Ujlakán Marianna
Az okleveleket átnyújtotta: Bihall Tamás, Kovács J. Attila, Tomori Tamásné, Mohácsi Gábor.
Autószerelő mesterlevelet vett át:
- Barati Csaba
- Csáji Patrik
- Delkov Viktor
- Harcsa Sándor János
- Mezei István
- Mirki Krisztián
- Orosz Adorján
- Titkó Tamás Gábor
Az okleveleket átnyújtotta: Bihall Tamás, Kovács J. Attila, Tóth Lajos, Bárány László.
