1937. december 3-án halt meg az egyetemes magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. József Attila: egy az óriások közül. Az irodalmi szöveggyűjtemények talán legvaskosabb fejezete. Vannak, akik szerint a semmi ágán ül, magasan mindenki más felett. Tragikus halálát egy vonat okozta. Tragikus életét egy végtelen szegénységben megrogyott mosónő és egy József Áron nevű szappanfőző munkás. Ha József Attila gyerekkoráról olvasunk, okkal jut eszünkbe inkább a Twist Olivér világa, mint A Pál utcai fiúk. A verseiben a jelenlét, mint narancsban a leve: minden sor olyan, mintha kifacsarták volna testéből a költőt, egy másik halmazállapotot nyert volna a rímek dimenziójában mindaz, ami a személyét teszi.
2006. július
Balatonmáriafürdő felé vonatoztunk. Üdülés. Már egy órája túl Pesten. Jobbra a fák csipkefüggönyén már átszűrődik a víz. Hatfős társaság, fiatalok, zajosak: ezek vagyunk mi. "Szárszónak is egy a vége" - hangzott el a poén egy ponton. "Sínen van az életünk" - ragozta túl valamelyikünk. Nevetés.
- Talán nem tudják, de van egy érdekes elmélet, ami szerint József Attila nem öngyilkos lett - szólt közbe egy hatvan körüli férfi. Nem tudtuk. Mesélt. Először a fiatal egyetemisták önteltségével hallgattuk. Miután leszállt a férfi néhány megállóval később, még mindig nem hittünk semmit. József Attila öngyilkos lett, Dugovics Titusz ugrott, a kettős honfoglalás teóriája marhaság, minden úgy volt, ahogy Koltay Gábor rendezte - gondoltuk.
Aztán tovább csordogált az élet, de ez a kép még most is a fejemben él. Még mindig nem hiszek a kettős honfoglalás elméletében még mindig kételkedek, azt azonban már megtudtam, hogy Dugovics Titusz nem ugrott. Az alakját egy jóval későbbi perben kapták elő, mint végvári hős őst. Ebben a formában kitaláció. József Attila halálán azóta is gondolkodom. Végül mindig arra jutok, hogy a költő maga válaszolta meg a halála körüli - egyébként még máig tisztázatlanul hagyott kérdést:
KÉT HEXAMETER
Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.
