Az ország legnagyobb pálinkaversenyének ad otthont Miskolc

Ugyan orvosilag nem igazolt, hogy a pálinka jó a Covid ellen, de attól kísérletezni még szabad vele – jegyezte meg nagy mosollyal az egyik résztvevő, mutatva, hogy bár életünkre rányomja bélyegét a vírushelyzet, a jókedvre azonban még egy ilyen járvány sem feltétlenül kell, hogy hatással legyen. A háromnapos, országos rendezvény házigazdája, a miskolci önkormányzat mindenesetre semmit nem bízott a véletlenre: a bejáratnál kötelező volt a lázmérés, a kézfertőtlenítés, miközben a portás szigorú hangon figyelmeztet, hogy a maszkot se felejtsük!

1

Tesztelték, akik tesztelnek

A szervező Pálinka Nemzeti Tanács szintén mindent megtett azért, hogy a vírus elkerülje a rendezvényt. Mint Mihályi László elnök megnyitó beszédében elmondta, törekedtek arra, hogy megfeleljenek az egészségügyi előírásoknak: valamennyi résztvevő, aki a verseny lebonyolításában közvetlenül közreműködik, ma Covid-teszten vett részt.

Az „első számú nemzeti kincsünk egyedüli, hivatalos és legmagasabb szintű seregszemléje” kapcsán méltatta az önkormányzat munkáját a szervezésben, majd úgy fogalmazott: büszkék arra, hogy az Országos Pálinka- és Törkölypálinkaversenynek a borsodi megyeszékhely ad otthont, hiszen a város „régóta kiemelt helyszín Magyarország pálinkatérképén”.

Garantált a minőség

De nemcsak ezen a bizonyos térképen fontos pont Miskolc, hiszen számos hazai nagyrendezvényt láttunk már vendégül – ezt már a város polgármestere mondta. Veres Pál hozzátette, a mostani verseny ráadásul nem csupán a pálinkafőzdéknek és a nevezőknek lehet érdekes, hanem a nagyközönség számára is: mindhárom nap kóstolókurzusokat tartanak a város különböző éttermeiben, és lesznek további kísérőprogramok is, ahol például megismerkedhetünk a bírálók munkájával.

A városvezető úgy fogalmazott, a pálinka mint hungarikum méltán vívta ki az elismerést; a törvényi szabályozásnak, a modern technológiák alkalmazásának hála ma már minőségi termékek készülnek. – A versenyen kapott értékelések jó visszajelzések a főzdéknek, és biztosítják is a minőséget.

Ragaszkodni a helyihez

De a minőséghez ahhoz is szükség van, hogy a pálinkafőző tudja: hol, milyen körülmények között termett a gyümölcs, milyen értékekre, tradíciókra épül tudománya – erről beszélt köszöntőjében az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. A miskolci Szinay Attila a szülőföldhöz való ragaszkodást hangsúlyozta, ami érték a mai világban.

– Miskolci állami tisztségviselőként kevés fontosabb pillanat van számomra, minthogy egy országos rendezvényt közreműködésemmel Miskolcra hozhattunk – tette hozzá.

Érzékszervi bírálat

Idén hetedik alkalommal rendezik meg egyébként pálinkamustrát. Ez az ország legrangosabb szakmai megmérettetése a pálinkák terén. Szerdára eldől egyebek mellett az is, hogy melyik lett az ország pálinkája. A 2008-as Pálinkatörvénnyel létrehozott testület, a Pálinka Nemzeti Tanács felügyeli, irányítja az érdekelt szereplőket. Font Sándor, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke elmondta, bár több pálinkaversenyt is rendeznek hazánkban, de ilyen szigorú szabályrendszerrel, bírálókat előminősítő rendszerrel egyik sem bír.

– Több mint harminc bíra dönt; az ország legjobb pálinkáját és főzdéjét fogjuk kihirdetni a verseny végén. Ez komoly rangot jelent, ehhez pedig hiteles bírálók kellenek – fogalmazott.

Értékmérő

A járvány miatti, nehéz gazdasági környezetre az egyetlen jó válasz: a kiváló pálinka. Mert minél kiválóbb egy pálinka, annál inkább megtalálja a vevőket. A több mint 400 minta reményt, bizalmat, előremenekülést sejtet a következő időszakra – hangsúlyozta az agrárminiszter. Nagy István köszöntőjében azt mondta, „kevés olyan dolog van a világon, ami ennyire magyar, mint a pálinka”. Bárhol kiejtik ezt a szót, „megkérdőjelezhetetlenül beazonosítják a magyar embert”.

Emlékeztetett, már a 2000-es évektől arra törekedtek, hogy a gasztronómiában ismét az érték mérőjeként jelenjenek meg a pálinkák. Ma már csak egészséges gyümölcsből készülhet, a gondos lepárlás, pihentetés, majd az érlelés meghatározott ütemben történik. A szabályokat maguk a pálinkafőzők szorgalmazták. Ma már több száz pálinkafőzde működik így hazánkban, közös jellemzőjük a minőség iránti elkötelezettség. A fejlődésben az állam is komoly szerepet vállalt, hiszen például a vidékfejlesztési programban több mint 6 milliárd forintot ítéltek oda közvetlenül a pálinkakészítésre.