Ugrás a tartalomra

Az újjászületés jelképe – utazás a Népkert múltjába

Kujan István
Utoljára módosítva
2020. augusztus 09. vasárnap 18:24
Új tematikus műsor indul hamarosan a Miskolc Televízióban. A 140 éves Népkert történetéből elevenítenek fel érdekes, rendhagyó és szórakoztató momentumokat Fedor Vilmos és vendégei.

A Népkerti múltidéző pénteken indult. A Vigadó-tulajdonos Barkóczi István és Fedor Vilmos - a miskolci legendák kutatója és írója - fejéből pattant ki az ötlet, hogy a miskolci identitást, lokálpatriotizmust erősítendő, programsorozatot szerveznek. „Miskolciságunk” egyik alappillére pedig a legendás Népkert, valamint a közparkkal, a Vigadóval összeköthető sportolók, művészek, neves és érdekes emberek sikerei, emlékezete.

Fedor Vilmos, az egyik ötletgazda; fotók: Végh Csaba

Kik voltak, akik a Népkertből „indultak” és világhírűek lettek? Miért nevezzük a Vigadót a miskolci vendéglátás ékszerdobozának? Miért lett a múlt század elején a Népkert Ámor kertje? Hogyan lehetett egy külföldi utász százados Miskolc díszpolgára? Nos, mindezekre a kérdésekre is választ kapunk a sorozat állomásain.

– Régóta kutatom a város múltját, de egészen más aspektusból, mint a történészek, muzeológusok – mondja Fedor Vilmos, a miskolci legendák kutatója és írója. – Úgy szeretném Miskolcot bemutatni, mint egy életteret, amibe beleszülettem. A hétköznapokról szóló, de érdekes történetek, az innen indult, híressé vált emberek sorsának megismerése reményeim szerint segít tisztázni mindenkiben, mennyire szoros kapcsolat fűzi szülővárosához.

Már egészen az 1870-es évektől kiindulva, korabeli újságokból idézi fel a Népkert elfeledett-eltakart múltját. Először a 19. század második felében vetődött fel, hogy közkertet alakítsanak ki Miskolcon saját költségen. A terület ekkor még a város külső részének számított, a déli irányból, a csabai országúton érkezők először Miskolcnak e külső részét érték el, majd Mindszent községen át értek be ismét a városba (a két település 1880-ban egyesült).

A 1878-as nagy miskolci árvízben a belváros gyakorlatilag megsemmisült – idézi fel Fedor Vilmos. – Óriási összefogás indult el, az állami támogatás mellett főleg ennek köszönhető az az újjáépítés, amiben nagy szerepet szántak a Népkertnek. Meglátásom szerint a közpark egy (újjá)születő városnak volt a jelképe.
1889-ben a parkban zenepavilont építettek (nagyjából a mai könyvtár helyén állt). Sokat köszönhetünk egy szerb utász századosnak, Musitzky Luciánnak, aki virágosítással sokat tett a kert végső kialakításáért. A város ezért – Kossuth Lajos után másodikként – díszpolgárrá választotta.

A következő években rengeteg virággruppal, fasorültetéssel tették még hangulatosabbá a közkertet. Az 1900-as évek első felében nem volt sportcsarnok, könyvtár, Tudomány és Technika Háza – de az irodalmi színpadnál, a szabadtéri moziban több ezren szórakoztak nyaranta. – A mai szóhasználattal élve ez volt Miskolc „bulinegyede”. A történelmi Miskolc nem rendelkezett volna közparkkal, ha nincs a Népkert. Ami aztán a Vigadóval teljesedett ki. Az újságokban az ifjúság, a szerelem parkjának nevezték. De nevezték Ámor parkjának is.

A programot szervező Népkerti Vigadó és Fedor Vilmos 6 részt tervez a múltidéző sorozatban, ami egészen őszig kitart. Az első beszélgetésen Szolyák Péter múzeumigazgató, Somorjai Lehel levéltáros, valamint Furdi Zsóka divatstúdió-tulajdonos volt a vendég. Egy-egy beszélgetés egy órás lesz, 3-3 vendéggel – sportolókkal, köztük salakmotor-versenyzővel, színésznővel, történészekkel, régésszel.
A választható estebédmenüt a magyar vendéglátás egyik legnagyobb alakja állította össze több mint száz évvel ezelőtt: ő Böczögő József, akinek a Miskolci Korona Szállóban voltak éttermei a századfordulón.
A beszélgetéseket a Miskolc Televízió rögzíti és műsorára tűzi, így visszanézhetjük majd azokat. A sorozat első részét augusztus 15-én, szombaton 19:35-től láthatják.

vigado

További hírek

Olvasnivaló

Programok