Ugrás a tartalomra

Csekklista a klímatudatos életmódhoz

Létrehozva
Földünk éghajlatának változása természetes folyamat, azonban a jelenleg zajló klímaváltozás jelentős részben emberi tevékenységek következménye. Ez azt is jelenti, hogy van lehetőségünk, hogy össze-hangoltan tegyünk élhető bolygónk megőrzéséért.

Miskolcnak jelentős eredményei vannak a távhő-szolgáltatás, megújulóenergia-felhasználás, közösségi közlekedés, intézményi energetikai korszerűsítés területein, ám a klímatudatos városfejlesztés a lakosoktól is együttműködést igényel a kibocsátáscsökkentés, az alkalmazkodóképesség növelése és a szemléletformálás területein.

Íme néhány egyszerű jótanács, amikkel bárki hozzáteheti a maga kis részét a klímatudatos életmódhoz.

Kép
Biciklisek a belvárosban; Illusztráció; MiNap-archív; Fotó: Juhász Ákos

Először is csökkentsük kibocsátásainkat! Fogyasszunk kevesebbet (benzint, fűtőanyagot, ruhát, húst, bármilyen terméket), hiszen ezzel a károsanyag kibocsátások és a felhasznált alapanyagok mennyisége, vagyis a természeti erőforrások kimerülése lassítható!

Emellett a felhasznált anyagokat, energiát a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsuk újra és forgassuk vissza a fogyasztás rendszerébe!

Fogyasszunk helyit, hiszen ezen keresztül a szállítás káros hatásai redukálhatók, de a helyi társadalom életképességét is erősíti munkahelyek, szellemi, társadalmi, kulturális kötődések létrehozásával: a városban működik termelői piac, kosár és ételelosztó közösség, adománybolt, számos segélyszervezet.

Továbbá amennyi lehetséges, közlekedjünk gyalog, kerékpárral, rollerrel, közösségi közlekedési eszközökkel, és minimalizáljuk, tudatosan tervezzük meg motorizált közlekedésünket.

Az is nagyon fontos, hogy alkalmazkodjunk a változó világhoz. Például a villámárvizek okozta kockázatokat csökkentsük a zöldfelületek növelésével, szivacsos talajszerkezet kialakításával, passzív zöldtetők, esőkertek, esővízgyűjtő tározók létesítésével. Csökkentsük a burkolt felületek mértékét és tartsuk karban az árkokat, vízelvezetőket.

Az is egy jó ötlet, ha kertészkedünk, és magunknak állítunk elő élelmiszert (balkonkerttől a kiskertig), és törekedjünk helyből beszerezni étkezési szükségleteinket a fentebb említett előnyök miatt.

A zöldjavak hasznosításával komposztáljuk konyhai és kerti szerves anyagainkat.

A hőhullámok hatásait minimalizáljuk az új épületek tájolásával, anyag-használatával, passzív árnyékolási megoldásokkal, ezzel védhetjük meg otthonunkat az elektromos áramot fogyasztó eszközök helyett.

Végezetül pedig ne legyünk restek elmondani másoknak mindazt, hogy mi, ők mit tehetünk a klímavédelem érdekében. Számoljuk ki családunk ökológiai lábnyomát (kothalo.hu), informálódjunk a bevált környezeti tanácsokról.

Gyűjtsük össze a klímatudatos jó gyakorlatokat és adjuk is tovább szűkebb és tágabb környezetünk számára!

Segítsük a leszakadó, sérülékeny csoportokat az alkalmazkodásban, a nehézségek leküzdésében.

(Címlapkép: Komposztálásra oktat a Zöld Kapcsolat Egyesület; Illusztráció; MiNap-archív; Fotó: Mocsári László)

Ez is érdekelhet

Így védekezhetünk a levéltetvek ellen
Környezet
Van, ahol már megjelentek a kártevők.
 Gróf Serényi Béla kőrisfája
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
KörnyezetBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidőBulvár
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
Év Fája verseny öreg bükkfa
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.
125 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
KörnyezetMiskolcBelföldGazdaságBorsod-Abaúj-Zemplén
Több mint száz éve nem hullott ilyen kevés csapadék Magyarországon. Az úgynevezett májusi „zöldár” is elmaradt, ami tovább nehezíti a gazdák helyzetét.