Elemző az előválasztási vitáról: ezt még szoknunk kell

A jövő évi parlamenti választásoknak közös országos listával és 106 egyéni választókerületi jelölttel nekiinduló ellenzéki pártok kormányfő-aspiránsai vasárnap este léptek pástra az ATV stúdiójában. A hatpárti verseny ötfős személyi küzdelmének eddigi csúcseseményét azt követően rendezték meg, hogy tisztázódott: a következő miniszterelnöki vitát vagy vitákat az RTL Klub képernyőjén láthatjuk. (Amennyiben ugyanis a szeptember 18-26. közötti első forduló után egyik jelölt sem szerez abszolút többséget, azaz legalább 50 százalék+1 szavazatot – erre pedig jó esély mutatkozik –, úgy második fordulót és harmadik vitát is rendeznek, de akkor már csak a három talpon maradt jelölttel.)

Az első vitáról Fekete Sándor politológust kérdezte lapunk.

minap.hu: Milyen volt újra miniszterelnök-jelölti vitát látni? Még ha ez csak egy amolyan „miniszterelnök-jelölt jelölti” vita is volt. Szükség(ünk) volt már erre a nyilvános megmérettetésre?

Fekete Sándor (F. S.): A vita motivációját egyértelműen az ellenzéki oldalon kell keresnünk: az előválasztási folyamat sikere (vagyis, hogy minél többen vegyenek részt rajta) érdekében elengedhetetlen volt a vita megszervezése. A vitára általában a kihívónak van szüksége, de egyben jelzésértékű is volt, hogy az ellenzék számára a vita a demokratikus verseny természetes része. Ezt még szoknunk kell. A magyar társadalom egy része a viták kirakatba helyezését sokszor elutasítóan éli meg, a meg-nem-értést véli felfedezni mögöttük. Ugyanakkor az is beszédes, amennyiben a vitára történő „kihívást” a másik fél elutasítja – ebben sokan a megfutamodást látják.

minap.hu: Mire számított: lesz valaki, aki egyértelműen felülkerekedik majd a többieken?

F. S.: Nem számítottam erre, mert egyelőre nem is ez volt a cél. Az egységes fellépés, a „tudunk közösen gondolkodni, egymással vállvetve küzdeni” üzenet eljuttatása volt az elsődleges. Minden jelölt bemutatkozott, megmutatta, miben erős, mit várhatunk tőle a továbbiakban. A második forduló előtti vita valószínűleg jóval élesebb lesz, hiszen ott jelentősen nő a tét, ráadásul ismertek lesznek az első forduló eredményei, s a kiesők preferenciái, vagyis, hogy kinek a támogatására kérik fel a híveiket. Fontosabb lesz a mozgósítás is, akár ennek sikerességén is múlhat a küzdelem.

minap.hu: Volt, aki el tudott különbözni a másik négytől, és előállt valamilyen tartalmi innovációval? Vagy csak hangsúlybéli és retorikai különbségekről beszélhetünk?

F. S.: Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter több esetben is „kibeszélt” a hasonló szólamokból, ez azonban nem volt átütő. Számomra senki sem okozott meglepetést, valamennyi jelölt hozta a már megszokott kommunikációs elemeket, paneleket. Ezeket a preferált célközönség határozza meg. Mindenki tisztában volt vele, melyik társadalmi csoportban támogatott leginkább, ezzel együtt próbáltak új bázisokat is megcélozni. Alaptétel, hogy minél több társadalmi csoportot tud egy politikus megszólítani, annál sikeresebb lehet, ám a vitázó feleknek most „vigyázniuk” kellett a többiekre is.

minap.hu: Egyedüli női jelöltként Dobrev Klárának sikerült kitűnnie? Gyors és sikeres kormányzást ígért, amihez szerinte elengedhetetlen, hogy az Alaptörvényt hatályon kívül helyezzék – akár sima többséggel is...

F. S.: Sajnos kevés női politikust láthatunk a magyar politikában, sőt, európai összehasonlításban is az utolsók között kullogunk. Érdekes jelenség, hogy pl. a kisebb településeken jóval nagyobb arányban jelennek meg női polgármesterek, azonban a 10 ezer fő feletti településeknél szinte teljesen eltűnnek – itt látom az üvegplafon érvényesülését. Dobrev Klára kommunikációja csak részben használta ki a lehetséges női paneleket, de ebben szerepet játszhat az a tény is, hogy a magyar társadalom a politikával összefüggésben (mint ahogy sok-sok más téren is) elsősorban férfiakban gondolkodik. Csak bizonyos szerepekben látnak szívesen női politikusokat, így valóban nagy, földcsuszamlás-szerű áttörést jelentene egy női miniszterelnök.

minap.hu: Karácsony Gergely a majdani „elszámoltatás” kérdését a többiekkel szemben nem annyira a jogállamiság (ahogy fogalmazott: „jogászkodás”) övezte dilemmák megválaszolásában látja, sokkal inkább abban, hogy az eltulajdonított vagy az általa annak vélt közpénzeket ellenzéki győzelem esetén mihamarabb visszaszerezze az állam. De láthatóan a számonkérés és a felelősségre vonás kapcsán a többi jelölt is meglehetősen kifejtetlen és homályos koncepcióval állt elő.

F. S.: Ez a kifejtetlenség egyáltalán nem véletlen, sőt, teljesen tudatos, közös döntés eredménye. Ez egy rendkívül ingoványos talaj, jogász legyen a talpán, aki egyértelműen fel tudja vázolni a lehetőségeket. Egy dologban biztos vagyok: különböző forgatókönyvek készülnek az ellenzéki oldalon, hiszen az elengedhetetlenül szükséges választási győzelem mellett annak aránya sem lényegtelen. Ambivalens, kettős érvelést kíván meg ez a sajátos helyzet: egyrészt el kell hitetni a törzsközönséggel, hogy minden visszacsinálható, a valódi elszámoltatás megvalósítható, másrészt a jogállamiság kereteit nem illő feszegetni, hiszen mégiscsak demokrataként definiálják magukat a szereplők.

minap.hu: Az ehhez hasonló ingatag, ugyanakkor a hatályban lévő törvények legitimációját mégiscsak kikezdő nyilvánulásokkal meg lehet szólítani jövő tavasszal a bizonytalanokat? Vagy ezek a kérdések – mint ahogy az elmúlt 11 év választásai is megmutatták – aligha foglalkoztatnak széles választói tömegeket?

F. S.: Széles választói tömegeket valószínűleg valóban nem foglalkoztatnak ezek a témák, ugyanakkor a törzsszavazói bázis számára rendkívül fontos, stratégiai értékkel bírnak. Az Orbán-fóbia, a rendszerrel szembeni ellenérzések meglovaglása kulcskérdés. A bizonytalanokkal kapcsolatban azt gondolom, a kormányzóképesség megmutatása lenne a legfontosabb. A Fidesz láthatóan képes kormányozni, kiépített egy teljes politikai intézményrendszert, melyet a maga képére formált. Kulcskérdés, hogy az ellenzék el tudja-e hitetni a bizonytalan szavazókkal saját kormányzóképességét.

minap.hu: Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András esélyeit a közvélemény-kutatók egyöntetűen a legkisebbre taksálják. Tudnak még adni maguknak valamilyen jól megjegyezhető karaktert?

F. S.: Mindketten az esélytelenek nyugalmával küzdhetnek, s én is úgy vélem, hogy az elsődleges céljuk az Ön kérdésében megfogalmazott „megjegyezhető karakter” létrehozása. Olyan érzésem van velük kapcsolatban, mintha a jövőjük megalapozásáról, felépítéséről szólna ez a kampány. Márki-Zay még nincs 50 éves, Fekete-Győr pedig '89-es születésű, mindketten a jövő emberei. Ugyanakkor fontos elem, hogy míg Márki-Zay lehetséges „kompromisszumos jelöltként”, nevető harmadikként/negyedikként próbálja pozícionálni önmagát, addig Fekete-Győr a megosztó, radikálisabb kommunikációt helyezi előtérbe, az iskolázottabb, urbánus rétegeket célozva.

minap.hu: Fekete-Győr András generálta a másfél órás vita talán egyetlen megosztó jelenét, amikor a zuglói előválasztás két résztvevőjére, Hadházy Ákosra és Tóth Csabára terelte a szót – vélelmezve utóbbi korrupciógyanús érintettségét. A korrupcióellenes hangvétel talán náluk a legmarkánsabb. Ez sem érdekli a választókat, előválasztókat?

F. S.: A korrupcióellenesség önmagában kevés. Mondhatni, „megszokták” a polgárok a korrupciót, a rendszer természetes részévé vált. Amennyiben el szeretnék érni valamit, akkor ehhez az eszközhöz nyúlok, hiszen mások is ezt csinálják. Sajnos a korrupcióval kapcsolatos erkölcsi dilemmák teljesen háttérbe szorulnak. A kérdésre visszatérve, úgy vélem, hogy a Fekete-Győr-féle megosztó jelenet sokkal inkább egy belső konfliktus – rosszul időzített, hibás, káros – kiteregetése volt, mint a valódi korrupcióellenesség megmutatása. Mit lát az átlagpolgár? Zuglóban óriási baj van, mindenki harca folyik mindenki ellen, hogy akarnak ezek a jövőben egymással kooperálni?!

minap.hu: Jakab Péter az egyre inkább szociális tematikájú parlamenti felszólalásait és akcióit már megszokhattuk az utóbbi években. Jól kivehetően a televíziós vitán is erre apellált. Mindez a kevésbé prosperáló országrészekben hiteles üzenetként csapódhat le? Elképzelhető, hogy „a vidéket” maga mellé állítsa a miskolci politikus?

F. S.: A jelöltek közül véleményem szerint Jakab Péter tudja a legjobban a vidéki szavazókat megszólítani. És fontos elem, hogy a vidéki fiatalok számára is képes releváns üzeneteket eljuttatni: mire lenne szükség ahhoz, hogy Magyarországon tudják megalapozni a jövőjüket. A szociális tematika pedig éppen a kevésbé prosperáló országrészekben hozhat szimpatizánsokat, szavazatokat, hiszen a válság felszámolása a szociális kérdések megoldásán keresztül lehetséges. Ami a felszólalások hevességét és az akciók vállalhatóságát illeti, ez már egy másik kérdés, de nehéz lenne elvonatkoztatni Jakab Péter habitusától, és egy Karácsony-féle, nyugodtabb stílus valószínűleg kontraproduktív lenne számára. A vita egyetlen vicces jelenete is az ő nevéhez kötődik, amikor Karácsonynak címezve említette meg, hogy az ellenzéki győzelem utáni változások a főpolgármesternek is kedvezni fognak.