A tematikus találkozót megnyitó Veres Pál a K+F tevékenységet folytató cégek, szervezetek és intézmények képviselőinek felvázolta, milyen facilitáló szerepet tölt be az önkormányzat a felsőoktatási intézmények, társintézetek és az ipari partnerek együttműködésében. – Miskolc egyre népszerűbb befektetési helyszín – állapította meg az polgármester, aki úgy értékelte: komoly döntési faktor a befektetők számára, hogy az adott városban mekkora a kutatásfejlesztési potenciál.

Az egyre nagyobb hozzáadott értéket képviselő ipari vállalatok olyan kutatói és fejlesztési bázisokat keresnek, ahol termékportfólióikat a megfelelő szereplőkkel együttműködve képesek szélesítheti. Mindez a már ittlévő vállalatoknak is fontos – az önkormányzat éppen ezért azon munkálkodik, hogy az itteni szereplőket összehozza, egyszersmind a fennálló magyar és nemzetközi gazdasági trendek mentén támogassa őket, hogy azok ismeretüket és tudásukat összeadhassák. Juhász-Nagy Judit, a Miskolc Holding Zrt. Gazdaságfejlesztési Igazgatóság gazdaságfejlesztési igazgatója arra emlékeztetett, hogy az általuk üzemeltetett Déli Ipari Park immár technológia ipari park címmel is büszkélkedhet. Ez is azt jelzi – ecsetelte –, hogy a helyi cégek saját kutatási helyszíneiken is komoly tevékenységet végeznek. A Miskolc Holding mindazonáltal a város mint kompetenciaközpont megerősítésében elkötelezett.

A Miskolci Egyetem a térség és a régió legnagyobb K+F potenciáljával rendelkező intézményeként tekint magára. A szakemberképzés mellett Szűcs Péter rektorhelyettes rendkívül fontosnak ítéli, hogy olyan stratégiai elvekre alapozzanak, melyek a cégek felé minél inkább láthatóvá teszik kutatásaikat. Hangsúlyozta: készek a cégek bevonásával erősíteni ez irányú tevékenységüket. Annál is inkább, mivel innovációs laboratóriumaikban zajló fenntarthatósági, logisztikai és anyagtechnológiai fejlesztéseik nehezen képzelhetők el szoros együttműködés nélkül. Mint azt a campuson nemrégiben létrehozott Vállalati Kapcsolatok és Innovációs Igazgatóság vezetője ismertette: célkitűzésük, hogy a lehető legjobban megértsék partnereik igényeit. – Iszonyú sok kompetenciával rendelkezik az intézmény, ami nem csupán teoretikus, hanem hasznosítható is – húzta alá a cégek és az egyetemek között betöltött hídszerepüket Mészáros Péter. Hozzátette: nincs olyan ipari tevékenység, amiben az egyetemnek ne lenne tapasztalata és szakmai gárdája – tudásuk élő, nem pusztán akadémikus.

Az MVK vezérigazgatója szerint az idén ránk köszöntött válság bebizonyította, milyen óriási jelentőséggel bírnak a hosszú távú kutatásfejlesztések egy ekkora energiaigényű cégnél. Demeter Péter beszámolójából kiderült: a közlekedési vállalat már több éve azt tervezi, hogy a MIVÍZ biogáz-üzemében megtermelt energiát járműveik meghajtásánál hasznosítsák, ehhez azonban egy szint fölött óhatatlanul támaszkodniuk kell a technológiai megvalósításban náluk jóval jártasabb kutatókra. Mindezt a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. részéről Szűcs Ferenc igazgató is megerősítette, aki úgy látja, miskolctapolcai mérnöki divíziójuk a hazai és nemzetközi pályáztatásban is támaszt nyújthat egy-egy projekt megvalósításában.

A 2000-ben alapított miskolci Admatis Kft. a magyar űripar legfontosabb vállalata. Fejlesztettek már fémhabot, de űrkemencét is. Alkatrészeik segítenek új lakható bolygók felfedezésében és a Föld környezetvédelmi vizsgálatában is. Ügyvezetőjük amellett foglalt állást, hogy nem regionális szinten kell tervezni. – Igazából az számít, amikor valaki nemzetközi szinten tudja megállni a helyét. Az űr ilyen. Óriási potenciál van Miskolcon is, ha a megfelelő irányukat ki tudjuk jelölni. Mindenki számára nyitva az ajtó – hangzott el Bárczy Tamástól.

A Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft. gyárigazgatója a szakember-utánpótlás jelentőségére világított rá. Fükő László elmondta: egy vállalat telephelyének a kiválasztásánál lényeges szempont, hogy ne csak gyártani, hanem fejleszteni is tudjon. Az egyetemmel való műszaki együttműködésre éppen ezért már a kezdetektől fogva stratégiailag alapoznak.