Gyertyaszentelő Boldogasszony napján mutatták be a kisded Jézust
Vasárnap, azaz február 2-án, negyven nappal karácsony után ünnepli a katolikus egyház Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, amikor a legtöbb templomban gyertyát szentelnek. Miskolcon így alakul ez többek között a diósgyőri római katolikus Szűz Mária Szent Neve Templomban is, ahol az ünnepen, minden vasárnapi szentmise elején elvégzik a szertartást a templom bejáratánál. Innen vonul be körmenet keretében a pap és a ministránsok az oltárhoz.
Bemutatták az elsőszülöttet
- Az „Urunk bemutatása” című szentírási részből indulunk ki Gyertyaszentelő Boldogasszony napján. Itt arról olvashatunk, hogy Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta a gyermekét a jeruzsálemi templomban. Szokás volt abban az időben, hogy a zsidó családok mindig így tettek elsőszülött fiukkal – mondta Szabó József atya, a diósgyőri római katolikus templom plébánosa.
„Amikor elteltek a tisztulásnak a Mózes törvényében megszabott napjai, felvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, ahogy az Úr törvényében elő volt írva: az anyaméhet megnyitó minden elsőszülött fiú az Úr szentjének hívatik; s az áldozatot is be akarták mutatni, ahogy az Úr törvénye előírta: egy pár gerlicét vagy két galambfiókát” (Lk.2,22-24) – írja a Lukács evangéliuma.
A fejezet további részéből kiderül, hogy ekkor találkoztak az idős Simeonnal és Anna prófétaasszonnyal is. Simeon korábban kinyilatkoztatást kapott a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét. A kisdedben felismerte a Megváltót, amiért hálát adott az Úrnak. A templomban volt egy 84 éves Anna nevű özvegyasszony is, aki Istennek szolgált böjtben és imádságban és folyamatosan a szentélyben tartózkodott. Amikor meglátta Jézust, mindenkinek Jeruzsálem megváltásáról beszélt.
Gyertyafény, mint Krisztus
- Bár a Gyertyaszentelő Boldogasszony elnevezésében Máriás jellegű ünnep, de mégis a Messiás áll a középpontjában, hiszen a kisded Jézus valójában az Atya Isten gyermeke. Azért szenteljük meg a gyertyákat ezen a napon, mert Jézus Krisztus azt mondta magáról, hogy „Én vagyok a világ világossága” (Jn.8,12a) és ilyenkor a hívek ezzel a világossággal találkoznak – magyarázta az atya.
- Az égő gyertya, mint a katolikus egyház egyik legrégebbi szentelménye, a hit fényét és a feltámadt Krisztus világosságát jelképezi. A körmenet pedig a gyermek Jézus templomi bemutatását szimbolizálja. Akik a szentmisét követően hazamennek a megáldott gyertyájukkal és mellette imádkoznak, Jézus Krisztussal lehetnek közösségben. A hívek körében ez egy ismert és kedvelt ünnep – tette hozzá.
Megszentelt élet napja is
Elmondta, hogy 1997-ben Szent II. János Pál pápa február 2-át a megszentelt élet világnapjává nyilvánította, amikor azt a körülbelül 700 ezer nőt és férfit is ünnepli a katolikus egyház, akik szerzetesként élnek. Ilyenkor a templomokban imádkoznak a szerzetesi és papi hivatásokért. Ternyák Csaba egri érsek pedig összehívja Egerben a főegyházmegye területén élő szerzeteseket és vendégül látja őket.
A néphagyományban Gyertyaszentelő Boldogasszony napja úgy élt, mint időjárás és termésjósló nap, illetve a hátralévő tél negyvenes rámutatónapja. Ehhez kapcsolódik a medvékkel kapcsolatos hiedelem, amiről minden évben Medveles formájában megemlékezik a Miskolci Állatkert. Emellett több településen a gyertyákkal együtt szalagokat is szenteltek, amelyeknek gyógyító erőt tulajdonítottak, ezért a gyermekek beteg testrészére, vagy az ott hordott ruhára kötötték – írja a Magyar Katolikus Lexikon.
