A szenteltvíz erejében nemcsak a vámpírvadászok hisznek

Januárban több olyan ünnepet, illetve kiemelt alkalmat tartanak a katolikus egyházban, ahol a szenteltvíznek különös jelentősége van. Kezdve a január 6-ai vízkereszttel, amikor hagyományosan minden templomban vizet szentelnek, illetve a görögkatolikusok és az ortodox egyházak papjai a természet vizeit is megszentelik. 

Aztán folytatódik a házszentelésekkel ez az időszak, amikor az otthonokat szintén szentelvízzel megáldják. Emellett Vince napjához kötődően vice-vesszőszentelések is tartanak, amikor szőlővesszőket hintenek meg szenteltvízzel a szentmisék alkalmával, hogy jó legyen az idei termés. A téma kapcsán annak jártunk utána, hogy mi számít szenteltvíznek és milyen erőket tulajdonítanak neki a hívek. 

A gyógyvíz nem szenteltvíz

- A katolikus egyház minden évben vízkeresztkor szokta újonnan megszentelni a vizet. Összesen ilyenkor körülbelül 50-60 liter vizet szoktunk megszentelni és általában kétszer-háromszor újra kell töltenünk a szenteltvizes edényünket. Később ezt lakások, házak és intézmények megszentelésére használják a papok, valamint haza is vihetnek belőle a hívek – mondta Juhász Ferenc atya, a Mindszenti templom plébánosa. 

- Hitünk szerint a gonosz lélek ártalmát és jelenlétét a szenteltvíz és az imádság, Isten erejével távol tartja. Tehát a szenteltvíznek ördögűző hatása van. Szokták is mondani, hogy „fél, mint ördög a szenteltvíztől” – emlékeztetett. 

Hozzátette, hogy a gonosz a lelki bajokon túl, testi betegségeket is képes okozni, amelyektől szintén védelmet nyújt a szenteltvíz az Úr áldásával, kegyelmével. Viszont léteznek gyógyítóvizek – többek között Mária-kegyhelyeken, például Mátraverebély-szentkúton és Lourdes-ban – amelyeket külön nem szentelnek meg, ezért nem számítanak szenteltvíznek.  

A bűnöktől is tisztít

- Mindemellett a szenteltvíz a bocsánatos bűnöktől is megtisztít, hogyha az ember hint magára belőle, vagy megérinti. Szimbolikus háttere ennek, hogy ahogy a mosdás megtisztítja a testünket a szennytől, úgy a szenteltvíz a lelkünkkel teszi ugyanezt. Gyakori, hogy úgy kezdődik a szentmise, hogy a pap a ministránsokkal végigmegy a padok között és meghinti a híveket szenteltvízzel, ami bűnbánati cselekmény – magyarázta a plébános. 

Megtudtuk, hogy ugyanezért minden katolikus templomban a bejárat mellett szenteltvíztartót találunk. A benne lévő szenteltvízzel a hívek keresztet vetnek magukon, aminek bűneltörlő és megszentelő hatása van. 

A régi időkben, a katolikusok házaiban is megtalálható volt a félgömb alakú szenteltvíztartó, a bejárat közelében a falra erősítve. A templomhoz hasonlóan itt is be- és kilépéskor keresztet vetettek az érkezők és a távozók vele. Továbbá a vendégeket, a gyermekágyas asszonyt, az újszülöttet és az ágyat is meghintették szenteltvízzel, a betegekkel pedig megitatták – olvasható a Magyar Néprajzi Lexikonban. 

Közel visz Isten titkához

- A hívek napjainkban is rendkívüli módon kötődnek a szenteltvízhez és kedvelik az ezzel kapcsolatos szertartásokat. Ennek talán az az oka, hogy a víz őselem és a misztériummal érintkező jellegét érzékelik az emberek. A pandémia idején például nem használhattunk szenteltvizet, de híveink kis üvegcsében előszeretettel vittek haza maguknak. Mostanság is, ha valaki vízkereszt környékén, januárban betér hozzánk és kér szenteltvizet, szoktunk adni. Akkor is, hogyha nem a plébániához tartozik, és szívesen elbeszélgetünk vele – osztotta meg az atya.