Hodász András a húsvétról, a választásokról és saját szerepéről
A római katolikus papot Stumpf András szembesítette korábbi és jelenlegi önmagával a legnagyobb keresztény ünnep alkalmából.
S.A.: Öt éve még ön is az identitáspolitikai harcot vívta bibliai alapon, elítélve a homoszexualitást. Mi történt időközben?
H.A.: Igaza van, bejártam egy utat, de hadd mondjam azt: erre azért inkább büszke vagyok. Rájöttem, hogy szélmalomharcokat folytatunk. Hadakozunk a meleglobbi ellen, amely lehet, hogy Kanadában veszélyes, és az is lehet, hogy egyszer majd eljut Magyarországra is, és akkor időben be kell zárni a kapukat, de közben olyan égető társadalmi kérdésekről nem beszélünk, amelyek itt és most vannak jelen, a mindennapjainkban. Másrészt mivel valóban beleálltam ebbe a vitába évekkel ezelőtt, ennek következményeként.
Stumpf a Youtube-csatornájával nemrégiben felhagyó atyához szegezte a kérdést, készül-e elhagyni a papi pályát?
– Hazudnék, ha azt mondanám, nem fordult meg a fejemben. Ez most bizonytalan helyzet. Nem tudok rá határozottan, nagy mellénnyel válaszolni. Sok szempontot kell mérlegelni – felelte Hodász, aki az interjú egy későbbi szakaszában a tőle megszokott módon, kellő nyíltsággal kritizálta egyházát:
„Kiállunk a szószékre arról prédikálni, hogy ne lopj, ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy, tíz perccel később, a hirdetéseknél meg arra buzdítjuk a híveket, hogy szavazzanak arra a formációra, amely ezeket látványosan nem tartja be?”
Majd a választási eredmények tükrében szó esett a kormányzati propaganda hatékonyságáról is...
S.A.: Biztos baj, ha az emberek így gondolkodnak? Legyen alacsony a rezsi, legyen biztonság… Elég érthető vágyak.
H.A.: Csakhogy ez ugyanaz, mint a Kádár-rendszer 3,60-as kenyere! Most meg legyen 480 a benzin! Akkor sem tette fel senki a kérdést, hogy vajon jó-e, hogy a kenyér azért tud annyi lenni, mert iszonyatos hiteleket vettünk fel. Amelyeket egyszer majd törleszteni kell. Katasztrófa is lett a vége. Most sem érdekel senkit, hogy a benzin világpiaci ára 700 forint körül van. Mintha még mindig nem esett volna le, hogy nincs ingyenpénz. Elhisszük a nagy vezérnek, hogy megvéd minket a világpiaci áringadozástól is. S ezért tehet bármit cserébe. Holott mindig mi fizetjük meg a végén, sosem a nagy vezérek. A párhuzamok folytathatók: újra úgy működik az ország, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van…
A teljes interjú a valaszonline.hu felületén olvasható.
