A lakosság számára leginkább kozmetikai változás – bár annak jelentős, 714 megyejelző táblát kell lecserélni –, hogy január 1-től a megyéket vármegyéknek hívják – emeli ki a HVG.
Azt majd a jövő dönti el, hogy a változás mennyire fog elterjedni a köznyelvi használatban. A „vármegyének” legfeljebb történelmi hagyománya van, és a szó hosszabb is, mint a „megye”, így vélhetően kevéssé lesznek fogékonyak az emberek, hogy ezt a változatot használják. Legalábbis a hétköznapi beszélgetésekben, mert az államigazgatásban és a jogrendben kötelező és hatalmas munka átvezetni az átnevezést. Több ezer törvényt, helyi, vagy országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni 2023 elején. Számtalan állami intézmény és szerv neve változik (rendőrkapitányságok, kórházak, könyvtárak stb.) – írja a lap.
Jó hír is van, a munkavállalók – így a háztartások – nagy részét érintő változás januártól, hogy a minimálbér mértéke 16 százalékkal, míg a garantált bérminimumé (szakmunkás minimálbér) 14 százalékkal emelkedik. Az emelés közvetlenül mintegy egymillió munkavállalót érint, közvetetten sokkal többet, hiszen a legkisebb keresetek emelkedése a magasabb bérek esetében is emelési nyomást generál.
A minimálbér összege havi bruttó 232 ezer forintra, míg a garantált bérminimumé 296 400 forintra emelkedik. Egyelőre csak becsülni lehet, hogy ennek milyen hatása lesz a keresetekre általában, vagyis statisztikai szinten az átlagkeresetre és a medián (közepes) keresetre. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 16–17 százalékos növekedést tippelt, a jegybank friss prognózisa 10 százalék körüli átlagkereset-emelkedést valószínűsít. Ha 15 százalékos emelkedéssel számolunk, az átlagkereset havi bruttó 489 ezer forint körül lehet 2023-ban, míg a medián bruttó 380 ezer körül.
Számos állami ellátás maximális összege a minimálbérhez van kötve, ennek emelkedése így ezekre is hatással van. A gyermekgondozási díj (gyed) legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet, így 2023-ban bruttó 324 800 forintot is kaphatnak a jogosultak. Jövőre ugyanez lesz a nagyszülői gyed felső összeghatára is. A diplomás gyed maximum összegét is befolyásolja a jövő évi emelés. A gyermekek otthongondozási díja (gyod) bruttó 232 ezer forintra emelkedik, a minimálbér emelésével összhangban. Az álláskeresési járadék (szociálisan érzékenyebb időkben leánykori nevén: munkanélküli segély) napi maximuma bruttó 7733 forint lesz. A táppénz napi maximuma januártól pedig 15 466 forintra nő. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása után igénybe vehető járulékkedvezmény is emelkedik, az állam a járulékokat a minimálbér kétszereséig, vagyis legfeljebb 464 ezer forintig engedi el.
A kormány a tanárok által követelt béremelési igényeket nem teljesítette, de arról már megszületett a rendelet, hogy a szakmai pótlékukat 20-ról 32 százalékra emelik – ami nagyjából 10 százalékos béremelésnek felel meg. A további béremeléseket a kormány az uniós források beérkezéséhez kötötte, a cél, hogy a(z amúgy diplomás végzettségű) pedagógusok fizetése 2025-re elérje a diplomás átlagkereset 80 százalékát.
A jövedelemadó-rendszerben csak egy jelentős változás lesz: a 25 év alattiak szja-kedvezményét a kormány kiterjeszti 30 éves korig. Legalábbis a nőkre, és legalábbis, ha szülnek legalább egy gyereket. A családtámogatási rendszert a kormány „finomhangolja” – jelentette be a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján.
A nyugdíjakat a kormány 15 százalékkal emeli januártól, mivel ekkora éves átlagos inflációra számít, és a nyugdíjakat legalább az infláció mértékével kell emelni. Könnyen lehet, hogy még ezen felül szükség lesz kiegészítő nyugdíjemelésre, a jegybank várakozása szerint az infláció akár 19,5 százalék lehet.
A jó hírek mellett ott vannak a negatívak is. Ár és díjemelések, és a továbbra is vágtázó infláció. A fogyasztói árak rohamos emelkedése olyasmi, ami nem változik januártól. Ami azt illeti, az első hónapokban az infláció várhatóan tovább gyorsul, a csúcspont 27 százalékon lehet, majd az év első felében lassú, a második felében gyorsuló mérséklődés után az év végén már „csak” egyszámjegyű lesz az áremelkedési ütem. Ahogy említettük, éves átlagban 15–19,5 százalékos inflációt vár a jegybank. Az élelmiszer-inflációt éves átlagban 29,7 százalékra várják – vette számba a HVG, ahol sok fontos további változásokról is tájékozódhatunk, ide kattintva!
