Vasárnap hajnali 2 órakor eggyel „előre”, 3 órára tekerjük az óra mutatóját. Azaz egy órával kevesebbet alszunk. Az átállás van, akit egyáltalán nem zavar, másoknak több napba is beletelik, mire hozzászokik a szervezete a változáshoz. Felszeghi Sára, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Szakmai és Módszertani Központ vezető főorvosa elmondta, az erre érzékenyek magas vérnyomást, vércukorszint-emelkedést, de akár emésztési gondokat, alvászavart és szorongást is tapasztalhatnak.

– A fokozatos átállás miatt figyeljünk oda a szervezetünk jelzéseire, és annak megfelelően módosítsuk a táplálkozást, a mozgást, illetve fontos a stresszoldás is – sorolta, hozzátéve: ilyenkor fontos az is, hogy a regenerációt jelentő 7-8 óra alvás meglegyen.

Az Európai Parlament 2019-ben úgy döntött, hogy eltörli az óraátállítást. Akkor úgy volt, hogy a tagállamok két éven belül megegyeznek arról, hogy melyik idő legyen a végleges. Kompromisszum azóta sem született, így egyelőre marad az órák átállítása.

Az óraátállítás minimálisan érinti a közösségi közlekedést is: A MVK vonatkozó információiról itt, a MÁV és a Volánbuszéról pedig itt írtunk.