Már a negyedik századot látja
Ünnepi istentisztelettel kezdődött a hálaadó emléknap, amin Szőnyi Tamás esperes hirdetett igét. Szűcs Endre püspöki tanácsos mondott köszöntőt, majd Rózsa Tibor tartott előadást a templom építésének történetéről. A műsort a Diósgyőri Református Általános Iskola közössége adta, ami után szeretetvendégséggel fogadták a résztvevőket.
Pápai Tóth Mihály magyar lelkipásztor Bernben tanult, polihisztor volt, 1764. december 1-jén került Diósgyőrbe. Ő kezdeményezte a templom megépítését, amit nem volt könnyű véghez vinni. Mária Terézia Pozsonyban fogadta a kérelmezőket, akiknek személyesen sikerült engedélyt szerezni az építkezésekre.
A templom alapkövét 1769. július 10-én rakták le, „Joseph Walter Camer Taü Meister” vezetésével készült el az épületet 1771-re. Október 6-án szentelték fel, de lelkipásztora ezt már nem érhette meg, mert annak az évnek a februárjában meghalt. Az egyház az építkezés költségeit közadakozásból fedezte. A hívek külön engedéllyel haranglábat is húztak mellé fából.
1987-től emléktábla emlékeztet a múltra: „Ezt a templomot 1768-72 között a diósgyőri református gyülekezet építette Pápai Tóth Mihály lelkipásztor, geológus, a diósgyőri kohászat kezdeményezőjének vezetésével. Az én házam imádság háza minden népnek! (Márk 13:13)” (Ugyanis Pápai Tóth Mihály hívta fel a figyelmet először a bükki ércekre, csak ezután kutatott Fazola Henrik a témában, aminek hatására elkezdődött a kohó megépítése.)