A teljes kiadvány megtekintéséhez kattintson a képre!
A folyóirat friss számának „Irodalom” rovatában Petőfi Sándor, Móra Ferenc és Jánosy István születési, illetve halálozási évfordulóiról emlékezünk egy-egy írásuk közlésével. Petőfi Sándor 1845. évi úti jegyzetei felvidéki élményeit elevenítik fel, melynek során a miskolci tartózkodás emléke is megjelenik egy villanásnyira. Móra Ferenc Szegedi Naplóban megjelent írásában egy 1907. évi megkésett törvényalkotás kapcsán Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem hazaárulás vádja alóli rehabilitálásának körülményeire emlékezik, s egyben megsemmisítő ítéletet mond a vesztett szabadságharc utáni kor arisztokráciája becstelenségéről. A besztercebányai születésű Jánosy István költő–műfordító születésének centenáriuma alkalmából egy Jézus-versét közöljük. Álljon itt ízelítőül egy részlete, mellyel Jézus az emberi gondolkodásmód csapda jellegére figyelmeztet:
„Mondják nem vagyok csak ember,
hanem isten. Megjelentem
megváltani a világot.
Mondják: nem apától lettem,
de galambtól, s testi mezben
feltámadtam, s mennybe szállva
ülök az Isten jobbjára.
Ezzel szőnek álmot rólam,
s éber szómat, mit kiróttam:
a nem ölést, a nem ártást
hátuk mögé vetik, áldást
várván, hogy „kereszthalálom megváltotta világot!”
Az „Ünnepek – alkalmak” rovat élén a miskolci minoriták elhurcolásának évfordulójával kapcsolatos emlékező rendezvényről szóló fényképes beszámoló áll. Ezt követi a Jánosy István költő életútját és életművét méltató írás.
Az „Egyházak – teológiák – hitvallások” című rovat írásai közül említést érdemel P. Szabó Ferenc SJ „hol van a te Istened?” című írása. valamint Pethő Judit iskolalelkész prédikációja, mely az egyházi nyelvezet értelmezésének – fiatalok, de gyakran az idősek számára is érvényes – nehézségeiről szól.
Az „Egyházak és társadalom” rovatban található a Magyar Falu Program megvalósításáról szóló református sajtóból átvett beszámoló, mely az egyházi intézményeknek a falvak népességmegtartó szerepéhez való hozzájárulásáról közvetít érzékletes képet. A Keresztény Pedagógiai Műhely rendezvénysorozat keretében elhangzott Papp Zoltán lelkipásztor előadásának témája „A keresztény család” volt. Bolla Zsuzsanna lelkész–újságíró–fotográfus az evangélikus egyház iskolafenntartó szolgálatáról számol be, míg a Máltai Szeretetszolgálat Szimfónia programjáról szóló írás arra keresi a választ, hogyan lehet ezen új kezdeményezés segítségével – a zenei nevelés eszközével – felzárkóztatni a hátrányos helyzetből induló fiatalokat.
Az „Egyházak és történelem” rovatban olvasható egy visszaemlékezés a felvidéki Esterházy János mártír életútjáról és boldoggá avatási folyamatának előre haladásáról. Varga Zs. András, Horváth Attila és Szalay Péter alkotmánybírók előadásukkal az I. világháború történeti hátterét és eseményeit hozták közel a Fráter György Gimnázium diákjaihoz.
Az „Egyházak és kultúra” rovatban kapott helyet Máger Ágnes kiállításáról szóló beszámoló, mely egyúttal alkalmat nyújt Végvári Lajos művészettörténész születésének centenáriumáról szóló megemlékezésre is. A Miskolci Galéria rendezvényén Kriza Ákos polgármester és Szőcs Géza költő méltatta a kiállított alkotásokat.
Az „In memoriam” rovat ezúttal – sajnálatosan – nagy terjedelmet kapott. Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész elhunytáról és életútjáról Matits Ferenc művészettörténész írása szól. Boleratzky Lóránd a Miskolci Jogakadémia utolsó tanárakén 99. életévében hunyt el. Galli István méltatta írásában küzdelmes életútját és az evangélikus egyházjog terén végzett kiemelkedő munkásságát.
A Varga János plébános a miskolci kötődésű Váradi József lelkipásztor életéről és a korábbi években történt haláláról emlékezett meg írásában.
A kulturális események közül talán a zenei események azok, melyek spirituális jellege nemcsak a felekezeti különbségek felett áll, hanem alkalmas arra is, hogy a város polgárainak összességét megszólítsa. Ennek jegyében hívjuk fel olvasóink figyelmét az „Akadémiai Zenei Esték” 2019. évi eseménysorozatára. A rendezvények helyszíne ez évben a Miskolci Akadémiai Bizottság székháza lett.
Az immár másfél évtizedes múlt kötelezi a lap kiadásáért felelős Eszmék és Értékek Alapítványt, hogy gondoskodjon a lap üzenetének olvasótáborához megújult formában történő eljuttatásához. Ennek érdekében jött létre az a honlap, melyen a folyóirat valamennyi korábbi száma elektronikus formában is hozzáférhető:
http://keresztenyszemle.hu/archivum/
A lap hagyományosan a miskolci történelmi egyházakon és az egyházi fenntartású iskolákon keresztül jut el olvasóihoz. Annak érdekében, hogy az egyházakhoz közvetlenül nem kötődő érdeklődők is hozzájuthassanak a laphoz, ezért a Miskolc Széchenyi utcai antikváriumban (a Déryné utca sarkán) is megvásárolható friss számunk.