Ugrás a tartalomra

Megteremteni a Bükki Borvidék „mítoszát”

Horváth Szabolcs
Utoljára módosítva
2020. június 02. kedd 13:44
Fiatal borászok álltak össze két évvel ezelőtt, hogy szinte a semmiből nevet szerezzenek a Bükki Borvidéknek, az itt készült boroknak.
A három alapító. (Fotó: magánarchívum)

Csaknem két évvel ezelőtt három fiatal borász nagy fába vágta a fejszéjét. Fejükbe vették ugyanis, hogy felépítik a Bükki Borvidék – modern kifejezéssel élve – „brandjét”, hírnevet szereznek az általuk termelt bornak. Sándor Zsolt Miskolcról, Borbély Roland Nyékládházáról és Hajdu Roland Bogácsról úgy gondolta, hogy bár önállóan már tudtak országos szinten kereskedelmi és vendéglátóhelyeken értékesíteni a termékeikből, összefogva többet érhetnek el. „A Bükki Borvidéken dolgozó borászok elég jelentős hátránnyal indulnak a piacon – mondta el az Szövetség a Bükki Borvidékért egyik alapítója, Hajdu Roland. – A budapesti éttermekben, vagy éppen az országos kereskedelmi láncoknál egy soproni, balatoni vagy egri borásznak nem kell elmagyaráznia, hogy honnan jött, milyen jellegű bort kínál, hiszen ezek jellegzetességeit mindenki jól ismeri. Ez a mi esetünkben teljesen hiányzik. Valamikor Miskolc a vezető hazai borkereskedelmi és bortermelő települések egyike volt, a fénykora nagyjából a 18. század második felére tehető, az avasi pincesor ennek őrzi nyomait. A Bükki Borvidék természeti adottságai jók, hiszen a tokaji és az egri között helyezkedik el, de az előző rendszerben már csak szőlőtermelésre használták, az itt leszüretelt termést máshol dolgozták fel. A mi legnagyobb hátrányunk tehát éppen a történelmünkből kisesett nagyjából 130 év, ami miatt elveszett az a fajta kép, mítosz, nevezhetjük bárminek, ami azonnal beugrik az embereknek, ha csak meghallják a nevet. Ezt kell nekünk megteremteni, és ez bizony óriási feladat, hiszen szinte szó szerint a nulláról kell indulnunk.”

A Szövetség a Bükki Borvidékért 2018. augusztusában 15 taggal, de jogi keretek nélkül alakult meg. „Úgy gondoltuk, hogy először dolgozzunk, nézzük meg, előre tudunk-e lépni belátható időn belül, enélkül nincs értelme bármilyen szervezeti formának. Az eltelt időben bebizonyosodott, hogy van eredménye a közös erőfeszítéseinknek, így tavaly decemberben 13 taggal már megalapítottuk a hasonló nevű egyesületünket, amely reményeink szerint még hatékonyabban tudja segíteni az itt dolgozó borászokat szinte minden téren.”

Feladatban nincs hiány, az alapoktól kezdve láttak neki a Bükki Borvidék felépítésének, amelynek egyik első lépéseként összeállították a terület borbibliáját. „Minden borvidéknek van egy nagyon pontos termékleírása, amelyben szerepel nagyon sok borászati-, szőlészeti technikai részlet, például milyen borok készülhetnek ott, vagy éppen milyen mustfokú szőlőt lehet leszedni ahhoz, hogy bükki bor néven palackozni és forgalmazni lehessen. A korábbi, leginkább nagyüzemi termeléshez készült leírást mi megújítottuk, szigorítottuk, majd beadtuk engedélyezésre az agrártárcához. Bízunk benne, hogy az idei szüretet már az új szabályok mentén folytathatjuk le. A következő nagy lépés, hogy három szempont alapján meghatározzuk a Bükki Borvidék specifikumát: az első a szőlőfajta, a nagy borvidékeken 2-3-nál többel nem foglalkoznak. A második a területre jellemző borfajta elkészítése, mint például a soproni kékfrankos, a harmadik pedig a szőlőterület nagysága, ennek mérete nő vagy éppen csökken. Ez a három szempont kölcsönösen hat egymásra, ám a Bükki Borvidéknél korábban egyik sem működött. Úgy döntöttünk, hogy első lépésként létrehozunk egy, a területre jellemző bort, amit hamarosan a szakmának és a közvéleménynek is bemutatunk majd. Amennyiben ezen a téren sikeresen előre lépünk, akkor reményeink szerint mind a szőlőfajták, mind a termelési területek kapcsán is eredményeket mutathatunk majd fel.”

Az egyesület tagjai azonban már a mindennapi munka kapcsán szorosabbra vonták az együttműködésüket. „Mivel jellemzően kisebb termelők léptek be a szervezetbe, hamar egyértelművé vált, hogy az eredményesebb munka érdekében össze kell fognunk. Egyfajta szövetkezeti működési formát alakítunk ki, amely számtalan előnnyel jár. Összehangoljuk és segítjük a tagjaink értékesítési tevékenységét, de tervben van, hogy mindenki által használható berendezéseket vásárolunk, közösen jelenünk meg kiállításokon, vásárokon. A palackozás kapcsán is együtt tárgyalunk, így ugyanis jelentős költségcsökkenést tudunk elérni. Két héten belül nyílik a közös webshopunk is, ahol a termelőink összesen 60 fajta borát egy helyen találják meg az érdeklődők. Nemcsak mi érezzük, a szakmában is az az általános vélemény, hogy hazánkban a legnagyobb kihasználatlan potenciál a Bükki Borvidékben van, és nagy várakozás előzi meg az itt készülő borokat. Az adottságaink tehát megvannak, és bár a múltunk egy része hiányzik, bízunk abban, hogy a jövőnk igazán fényes lehet.”

Programok