Miskolcon találkoztak a régió néprajzkutatói
Miskolc adott otthont ebben az évben az északkelet-magyarországi régió néprajzkutatói, valamint muzeológus szakemberei a találkozójának. A keddi esemény keretében a szervező Herman Ottó Múzeum műhelykonferenciát rendezett a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában, ahol a szakemberek a legújabb kutatási témáikat, eredményeiket, terveiket ismertették meg egymással és az érdeklődő közönséggel.
Az esemény első részében a Herman Ottó Múzeum munkatársai számoltak be a Falu a városban című projektről – mondta el a minap.hu érdeklődésére Petercsák Tivadar nyugalmazott egyetemi tanár, etnográfus.
- Falu a városban projekt tulajdonképpen azt vizsgálja, hogy a Nagy-Miskolc létrejöttekor az elmúlt évszázadban, milyen, valaha önálló települést csatoltak Miskolchoz. Ilyen volt többek között Görömböly, vagy Hejőcsaba is. A múzeum kutatói ezekben a városrészeken vizsgálódtak, és a mostani eseményen arról számoltak be, hogy az összeolvadás egyrészt milyen változásokat hozott a falvak életében, másrészt hogyan járult hozzá a jelenlegi Miskolc fejlődéséhez, bővüléséhez, hogyan segítette elő a megyeszékely kulturális sokszínűségét – mondta.
A témában több előadó is felszólalt: Tóth Arnold a görömbölyi identitás változásáról és annak szimbolikus tereiről, Bodnár Mónika pedig Görömböly 18-20. század között etnikai és felekezeti viszonyairól beszélt.
A konferencia másik témája a múzeumok digitalizációja volt, ami napjainkban kiemelten fontos és aktuális kérdés.
- Ennek a folyamatnak a felgyorsítását éppen az elmúlt évek járványhelyzete tette rendkívül fontossá, mikor a múzeumok zárva voltak az emberek pedig nem nagyon mozogtak. Ekkor ugyanis a múzeumok felismerték, hogy virtuális kiállítások szervezésével az érdeklődők otthonról is megismerhették és megismerhetik ma is a múzeumok kincseit, kiállításait. Azt tapasztaljuk, hogy ennek eredménye nagyon gyakran az, hogy egyre többen keresik fel a virtuális után a valódi, a múzeumban személyesen is megtekinthető tárlatot is – mondta Petercsák Tivadar.
Az etnográfus kiemelte, ez a folyamat néhány éve indult el, és jelenleg a múzeumok jelentős támogatás mellett sorra digitalizálják műtárgyaikat, dokumentumaikat. „Ezek megtekinthetők a Hungaricana közgyűjteméyi portálon, itt nagyon sok anyag kerül a nagyközönség elé, ami szélesíti a kulturális örökségünk megismerésének lehetőségeit” – zárta gondolatait.
