Az energiaárak többszörössé válása közvetlenül és közvetetten is jelentősen megnöveli a Miskolci Vízmű Kft. üzemeltetési költségeit az idei évben: villamos energia esetében nagyságrendileg 250 millió forint, a földgáz esetében 12 millió forint, míg az üzemanyagok esetében több mint harmincmilliós plusz költséggel kell számolni. Bevételeit növelni viszont nem tudja a cég, hiszen 2013 óta változatlan, hatósági áron nyújtják a felhasználóknak a szolgáltatást.

- A rezsicsökkentés az önkormányzati tulajdonban lévő víziközműveknél állami kompenzáció nélkül történt meg, a hatósági árakon alapuló bevételek mértéke gyakorlatilag a 2010-es szintnek felel meg. Ugyanakkor az elmúlt években az állami tulajdonban lévő szolgáltatók összesen több mint 100 milliárd forint támogatásban részesültek – nyilatkozta lapunknak Nyíri László, a Miskolci Vízmű Kft. stratégiai igazgatója.

A cég nehézségeit fokozza az ügyfelekre át nem hárítható közműadó és a növekvő infláció is. - Az ágazatot terhelő különadó és új hatósági felügyeleti díjak mellett a felhalmozódó infláció különösen nagy gondot okoz, és ez minden egyes költségelemet (áram, gáz, üzemanyag, igénybe vett szolgáltatások, anyagok, bér és közterhei) érintett. Ezáltal az év végére az egy napra eső önköltség a napi bevétel közel kétszeresét is el fogja érni – részletezte Nyíri László.

Az üzemeletetési költségek ugrásszerű növekedése és a csökkenő bevételek mellett egyre kevesebb pénz jut az elöregedő hálózat fejlesztésére. Miskolcon mára már a vízellátó hálózat mintegy fele érett meg a felújításra, a szennyvízcsatorna hálózat esetében pedig csaknem 40 százalékot tesz ki ez az arány. A legrosszabb állapotban az 1970-es és 80-as években tömegesen lefektetett, gyenge minőségű azbesztcement és PVC anyagú nyomócsövek és beton csatornák vannak, ezek minőségére az adott kor laza technológiai fegyelme is erős hatással volt.

- Ezen felül még a folyamatosan keletkező felújítási feladatokat is számba kell venni. Az ivóvíz hálózat elöregedését a magas, óránként 1,05 m3/km hálózati veszteség és a gyakori csőtörések is jelzik – ismertette Nyíri László.

Az aszályos időszak hatásai ráadásul fel is gyorsítják az elöregedést. - A kiszáradás a talajrétegek zsugorodását, kúszó mozgásait hozza magával, a talajban fellépő húzó és nyíró feszültségek az ivóvíz csőhálózatra is extrém terhelést fejtenek ki, így a csőrepedések, csőkötés elmozdulások gyakoribbá váltak.

A megszaporodott hibák elhárításán folyamatosan dolgozik ugyan a MIVÍZ, de annyi a csőtörés, hogy azok helyreállítása meghaladja a szolgáltató kapacitását, gyakran már fontossági sorrendet kénytelenek felállítani a hibajavítások között. Ezért történhet meg az, hogy esetleg napokig, hetekig szivárog a víz egy-egy meghibásodásnál, az elfolyó víz pedig a cég vesztesége.

Ideális esetben az elöregedő csőhálózat mintegy 2 százalékát korszerűsítik évente: ez teszi lehetővé hosszú távon a magas szolgáltatási színvonalat és egyben a minimális önköltséget is.
- Az utóbbi évek forráshiányai miatt ezt az arányt csak mintegy 1/3 részben sikerült tartani, így jelentős mértékűvé vált a felújítási feladatok felhalmozódása, amelyek az azbesztcement, a PVC és a beton csőanyagok gyorsuló tönkremenetele miatt egyébként is nagyobb mennyiségben jelentkeznek – ismertette Nyíri László. - A felhalmozódott rekonstrukciós feladatok ráfordítási igénye jelenlegi árszinten megközelítőleg 50-60 milliárd forint, a színvonal megőrzéséhez pedig évente további 1,5 – 2 milliárd forint forrásra van szükség – tette hozzá.

A szakember szerint a MIVÍZ működése az év végéig ugyanakkor biztosítottnak minősíthető.

- A tulajdonos Miskolc Holding Zrt. és az ellátásért felelős miskolci önkormányzat folyamatosan biztosítják a napi működéshez szükséges, hiányzó költségeket. A bevételeket meghaladó ráfordítások miatt azonban 2018-tól folyamatosan képződik, és egyre csak halmozódik a cég vesztesége. - A MIVÍZ Kft. gazdálkodása - állami pénzügyi kompenzáció nélkül – mostanra instabil állapotba került, jelentős tőkepótlásra van szükség – hangsúlyozta a stratégiai igazgató. Az idei, éves szerződések lejártával, 2023-ra várhatóan még magasabb árajánlatot kapnak a vízművek az energiaszolgáltatóktól, ezzel tovább növelve a szolgáltató működési költségeit.

Megoldást jelenthetne, ha a rezsivédelmi alapból az önkormányzati tulajdonú vízműveket is támogatnák, de enyhítene az is a szolgáltatók terhén, ha a közművezeték után fizetendő adót eltörölné a kormány, vagy csökkentené a szolgáltatás után járó áfát.

A kormány a megoldást az önkormányzati víziközművagyon állami tulajdonba vételében – és a feladatellátás átvállalásában - látja. A Technológiai és Ipari Minisztérium a közelmúltban már meg is kereste az önkormányzatokat. A cégek augusztus végéig jelezhetik integrációs szándékukat, a víziközművagyon állami tulajdonba adásáról a tulajdonos önkormányzatok dönthetnek szeptember 20-ig, az állami feladatátvállalás pedig november elsejéig végbe is mehet.

A miskolci önkormányzat hétfőn, rendkívül testületi ülésen vitatja meg a kérdést és dönt arról, hogy felhatalmazzák-e a polgármestert a tárgyalások lefolytatására.