Nem áprilisi tréfa, ma van a MIÖR szülinapja
A születésnap alkalmából beszélgettünk a MIÖR igazgatójával Kovács László Csabával, aki az indulásra visszaemlékezve azonnal rámutatott, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása tette lehetővé az önkormányzati rendészetek létrehozását, ami az országban elsőként Miskolcon valósult meg. Erre méltán lehetünk büszkék, ahogyan arra is, hogy utána sokáig a MIÖR volt a minta sok más, rendészetet létrehozó település önkormányzata számára, amelyek szakemberei gyakran látogattak el Miskolcra, hogy tanuljanak.
– Az indulásunkkor még egy Szemere utcai ingatlanban voltunk elhelyezve, ahol nagyságrendileg hetven fővel kezdtük meg a szolgálatellátást. Szakmai oldalról és a városvezetés részéről is igény volt arra, hogy fejlődjünk. A feladatunk is sok volt, ezért a növekedés gyorsan be is indult, már 2013 őszén át is költöztünk ide a Győri kapui épületbe, ahol jelenleg is működik a Miskolci Önkormányzati Rendészet. A városi rendészeti feladatokat korábban a polgármesteri hivatal egyik osztályaként láttuk el, 2013 április elsejétől már mint önálló önkormányzati szerv. A Győri kapuban lévő épület a mi szervezeti struktúránkhoz lett igazítva, és ez már teret adott ahhoz, hogy fejlődni tudjunk. Elindult a létszámbővítés, a szervezeti struktúra átalakítás. Megjelentek például a kutyás járőrszolgálatok, a lovas mezőri szolgálat és bővült a gépjárműparkunk is – ismertette az igazgató.
Megtudtuk tőle, hogy a növekedési csúcsot 2019-ben érték el, a hetven fős dolgozói állomány elérte a százhatvanas létszámot, és rendkívül sokrétűvé vált az a munka is, amit el kellett végezniük. Ekkorra átadták az új operatív műveleti központot, ahová az egyre gyarapodó számú térfelügyeleti kamerák és a villamos megállókba kihelyezett kamerák képei is érkeznek, lényegében élőképes felügyeletet lehetővé téve.
– Az operatív műveleti központban működik jelenleg is a központi ügyelet, ahol a kollégák monitorokon figyelik a kamerák élő képeit és telefonon is elérhetőek a lakosok számára. 2015-től indítottuk a körzeti rendész szolgálatot, másnéven a seriffrendszert, közben már működött a lovas és a szolgálati kutyás mezőőri szolgálat is. Mondhatom, hogy létszámban, a szervezeti struktúra sokféleségében, tehát a feladatellátás színességében, a legtöbbet ekkor, 2019-ben tudtuk felmutatni. Nagyon sokan érdeklődtek akkor is a miskolci önkormányzat rendészeti modellje iránt, mert ez a sokrétű, színes feladatellátás: lovas, kutyás, kerékpáros, gépjárműves, térfelügyeleti szolgálatos, kamerás feladatellátás sok szakmai társszervnek az érdeklődését felkeltette. Sőt, ekkor indítottuk be a MIŐR-nél az életpályamodellt, amire nagyon büszkék vagyunk. Szintén ebben a csúcs évben vezettünk be egy jelképrendszert az egyenruhákon, amely hasonló, mint a rendőröknél a rendfokozatok jelzése. Ezzel egyszerre jelezzük a kollégáink szervezetben betöltött szerepét és a munkájuk elismerését. Ezt az innovációnkat is több országos szakmai szervezet átvette vagy érdeklődött utána – sorolta a fejlődés sarokköveit Kovács László Csaba.
Ezt követően azonban jöttek a nehéz esztendők, a Coviddal, energiaválsággal, inflációval és sok egyéb, főleg gazdasági nehézséggel. Ebben az időszakban a MIÖR állományi létszáma is csökkent, párhuzamosan a végzendő feladatok számának lecsökkentésével. Jelenleg száztizenöten dolgoznak a rendészetnél, és a cél az, hogy fokozatosan visszaépítsék a struktúrát, hiszen a korábbi problémák, amelyek a magasabb létszámot indokolták nem szűntek meg. A munka tehát sok és sokrétű, amihez emberekre is szükség van.
– Az új városvezetés támogatja a rendészet bővítését, mert prioritásként kezelik Miskolc közbiztonságát. Ezért a már működő funkciókon túl, újra lesz körzeti rendészszolgálat, amit hívhatunk seriffrendszer 2.0-nak. Ezt követően, hogyha lehetőség lesz rá, a tervek között szerepel a szolgálati kutyás, illetve a lovas szolgálat újraindítása is. Ez persze egy távolabbi jövőkép. De egy jövőkép kell. Különösen egy születésnapon – tette hozzá a MIÖR igazgatója.
