Nem akar korlátlan hatalmat

– ezt mondta Orbán Viktor a parlamentben hétfőn, amikor a felhatalmazási törvényről szólt az ellenzéki frakcióvezetőknek adott viszonválaszában. Az Országgyűlésnek minden nap meglesz a joga arra, hogy azt mondja, eddig és ne tovább, hangoztatta a veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatban – olvasható a 24.hu-n.

Nekem ne adjanak felhatalmazást három hónapra – mondta a kormányfő arra utalva, hogy jelen állás szerint nem lehet meghatározni, mikor lesz vége a koronavírus-járványnak. A felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kormány és a Fidesz nem elvenni akarja a parlamenttől a döntési lehetőséget, hanem visszaadni. „Örömmel fogadjuk a biztatást és a tanácsokat, de ezt a válságot az ellenzék nélkül is meg fogjuk oldani” – tette hozzá a miniszterelnök.

Elmondta azt is, hogy a kijárási korlátozásokat mérlegelik, leginkább azt, hogy milyen tiltásnak lenne értelme, azt, hogy mindenkit mindenkitől el akarunk szigetelni, vagy a veszélyeztetett csoportokat akarjuk elkülöníteni.

Ellenzéki reakciók (Index.hu)

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke: mindenkinek hozzá kell járulnia a közös gyógyuláshoz, a kormányt támogatni kell a veszélyhelyzet megoldásában. A parlament dolga ugyanakkor, hogy közös, új szabályokat hozzon, és ellenőrizze a kormányt. A DK elnöke szerint akik most a frontvonalban vannak úgy érzik, magukra vannak hagyva. Azért küzdünk, hogy hazánk maradjon szabad, demokratikus jogállam, azt nem lehet elvenni valami más ürügyén – mondta Gyurcsány.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője: Orbán Viktor intézkedései abszolút támogathatóak, bár ezek egy részét, például az iskolák bezárását vagy a hitelek törlesztésének szüneteltetését az ellenzék javasolta először. Szerinte a miniszterelnök úgy akarja elfogadtatni a törvényt, hogy korlátlan felhatalmazást kér határozatlan időre. „Amit Orbán Viktor akar, azt úgy hívják, diktatúra” – mondta. Felvetette, miért nem vezetik be az online szavazást, ahogy az Európai Parlamentben is megtették.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője és elnöke: megköszönte a kormánynak, hogy megfogadott az elmúlt hetekben ellenzéki javaslatokat, de a benyújtott törvény alapján úgy tűnik, a kormány nem akar együttműködni. „Itt mindenki Magyarországnak szurkol, hogy legyőzzük végre ezt a nyavalyát”. Hosszan sorolta a szomszédos, és más európai országok intézkedéseit, amelyek a munkahelyek védelmében már életbe léptek, a magyar kormány eközben nem lép meg semmi hasonlót. „A világ elrohan mellettünk. (...) Az elmúlt években, amikor a haveroknak milliárdszám osztották a közpénzt, akkor nem spóroltak. Hát most se spóroljanak!” Felszólítására az ellenzéki képviselők felállva tapsolták meg az egészségügyi dolgozókat áldozatos munkájukért.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke: örömét fejezte ki a kormány által eddig meghozott védelmi intézkedésekért. További javaslatokat is tett, amelyek a dolgozó emberek védelmét célozzák. Arra kérte Orbán Viktort, hogy hallja meg a szakszervezetek szavát, és konzultáljon a munkavállalói érdekképviseletekkel is. Emlékeztetett arra, hogy az ellenzék már azt is felajánlotta, hogy 90 napos határidő legyen benne a törvényjavaslatban. Tóth szerint erre már csak azért is szükség lenne, mert ma több millió választópolgár nem bízik a kormányban.

Miről szól a rendelet?

Mint ismert, a kormány március 11-én 15 órától hirdetett a koronavírus-járvány miatt veszélyhelyzetet az ország egész területére. Az alaptörvény szerint a kormány veszélyhelyzetről szóló rendelete tizenöt napig - jelen esetben március 26-ig - marad hatályban, kivéve, ha a kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.

A kétharmados támogatást igénylő előterjesztés lehetővé tenné, hogy a kormány megtehessen minden olyan intézkedést és megalkothasson minden olyan normatív rendelkezést, amely a koronavírus-járvánnyal összefüggésben az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges.

A javaslat szigorítaná a büntető törvénykönyvben a karantén megszegésére és a rémhírek terjesztésére vonatkozó szabályokat is.