A héten még tartanak az írásbeli érettségik, majd néhány hét múlva jönnek a szóbeli vizsgák. A fiatalok életében az első jelentős kihívás, amelynek tétje is van. Persze sokan ilyenkor már túl vannak egy-két felvételi vizsgán, vagy előrehozott érettségin, de mégis ez a megmérettetés az, amely mindenkiben hagy valamilyen nyomot. Ki hogyan éli meg a vizsgadrukkot és lehet-e enyhíteni tudatosan a megmérettetés miatti stresszt? A kérdésekre Tóth Andrea pszichológus adott választ. 

- Nincs olyan, hogy valaki nem izgul. Az is izgul, aki azt mondja, hogy nem – kezdte Tóth Andrea. Valójában belül mindenki szorong, mert olyan stresszhelyzetbe kerül, amikor teljesíteni kell és sok függ attól, hogyan veszi az akadályt. Ez az úgynevezett distressz, amely nem a legjobb a szervezet számára. A legkülönfélébb tüneteket okozhatja, mint például az álmatlanság, étvágytalanság vagy egyéb gyomorpanaszok. Sírással és pánikrohamszerű állapottal is járhat ritkább esetekben, azonban ezek elmúlnak akkor, amikor a vizsga elkezdődik. 

- A distressz negatív, de át lehet váltani pozitív stresszé – hangsúlyozta a pszichológus. Erre van szükség ahhoz, hogy a vizsga sikerüljön. Különben leblokkolást is okozhat, vagyis azt az állapotot, hogy hiába tanulta meg, nem tudja átadni – jegyezte meg a szakember. 

- Gyakori jelenség, hogy a vizsga előtti este úgy érezzük, „üres a fejünk”, semmit nem tudunk és ez újabb izgalmat generál. A leblokkolás elkerülésére néha azonban elég egy hívószó, amitől beindul az agy. Vagyis akkor már nem a rövid távú memóriát használjuk, hanem a munkamemóriát, amelyben rögzült az, amit megtanultunk. 

- Az agyunk tudat alattija segít abban, hogy megértsük, egy vizsgának van ugyan tétje, de az sem baj, ha nem sikerül, mert megismételhető. Minden kijavítható – emelte ki a pszichológus. Ez az érettségi vizsgára ugyanúgy igaz, mint az egyetemi vizsgákra. Ha meg tudjuk nyugtatni magunkat, akkor a kellemes izgalom jön elő, ami pedig serkenti az agyunkat, így az, amit megtanultunk biztosan előtör. A jutalom pedig a jól sikerült vizsga. 

- De ott van még a külvilág megítélése, hogy „mit szólnak, ha nem sikerül”. A szorongás ebben az esetben inkább a megfelelés miatt van. Mindazonáltal a kudarcból is lehet építkezni, másodikra sikerülhet sokkal jobban, mint elsőre, így emiatt sem érdemes aggódni – vélekedett a szakember. 

- Azért azt sem szabad elfelejteni, hogy amit ismerünk, már megtapasztaltuk, attól kevésbé tartunk. Idén a magyar érettségi nem ez a kategória volt, hiszen az a pedagógus számára pont annyira volt ismeretlen és új, mint a diáknak – mondta Tóth Andrea. Így még a szokásosnál is kicsit nagyobb volt a stresszfaktor.