A hősöket és négylábú segítőiket: Hope-ot, Nózit és Trafit egyaránt köszöntötte Veres Pál, aki úgy fogalmazott: az egész világ közvéleményét megrázta a törökországi földrengés híre, de aki tudott, az azonnal a bajba jutott családok megsegítésére, megmentésére indult. Így tettek a miskolci speciális mentők is.

- Ez egy hihetetlenül nehéz feladat volt, nem lehet könnyű fizikailag és lelkileg megélni egy ilyen tragédiát - fogalmazott a polgármester. - Büszkék vagyunk rájuk, és köszönjük az embert próbáló, példaértékű munkájukat, amit önként vállaltak.

A városvezető Miskolc nevében egy díszdobozos emlékplakettel köszönte meg a hősök áldozatos munkáját, kifejezve abbéli reményét, hogy további lelkierőt ad számukra a történtek feldolgozásában, és a további feladatok ellátásában.

Mintha összedőlt volna az Avas

A miskolci Spider Mentőcsoport vezetője az ankarai magyar nagykövettel vette fel a kapcsolatot a földrengés napján. Lehoczki László lányával, Binda Nikolettával és kutyáikkal utaztak a helyszínre, Adanába szerdán hajnalban érkeztek meg. A szemük elé táruló látvány borzasztó volt.

- Úgy kell elképzelni, mintha az avasi lakótelep dőlt volna össze - idézi fel. - A kutyákra alapoztuk a missziónkat, a nagyobb testűek a romok tetejét vizsgálták át, a kisebbek a romok között kutattak túlélők után.

A jelzésük után a szívhangot is érzékelő hangdetektorral, valamint helikopterekről hőkamerával vizsgálták át az összedőlt házakat a helyszínre kivezényelt katonák, tűzoltók és szakemberek.

Lehoczki László azt mondta, a katasztrófa megtörténte után 3 nappal még komoly esély van arra, hogy túlélőt találjanak. Hozzátette, a gyermekeknek valamivel nagyobb esélye van, hogy megmenekülnek: kisebb helyen elférnek, kevésbé gondolnak bele, hogy meghalhatnak, a sírástól pedig aluszékonnyá válnak, és átaludják a stresszes időszakot.

- Két gyermek mentésénél voltunk ott, folyamatosan kontrolláltuk a folyamatot - mesélte. - Sajnos azt tapasztaltuk, hogy teljes családok vesztek oda, mivel a földrengés hajnalban következett be, és a családok egy helyre koncentrálódva, egy szobában tartózkodtak a fűtési szezon miatt.

Trauma után

Binda Nikoletta elmondta, rengeteg kétségbeesett családdal, gyerekekkel, felnőttekkel találkoztak, akiknek a száma napról napra nőtt a nekik szálláshelyül szolgáló ideiglenes sátortáborban - olyannyira, hogy egyszer előfordult velük, hogy csak nagy nehézségek árán találták meg a saját sátrukat.

- Több mint 16 éve vagyok a Spider Mentőcsoport tagja, rengeteget tanultam elméletben a földrengésekről, de a gyakorlat mindent felülmúlt. Hiába igyekeztem felkészíteni magam, az utórengéseket, a lelki és fizikai megpróbáltatásokat nehéz volt megélni - mondta. - Még ma reggel is arra keltem fel, hogy remeg alattam a föld. Többször álmodtam azt is, hogy a helyszínen vagyok, jelez a kutya, és a török segítőnkkel állok a romokon.

Abszurd világ

Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola vezetője is a benne élő utóhatásokról számolt be lapunknak.

- Vasárnap érkeztünk haza, de még érzem, hogy időnként összecsúsznak az események. Egészen szélsőséges lelkiállapotokat éltünk meg: ha túlélőt találtunk, az óriási boldogságot okozott, látva, hogy valaki visszakapja a szeretteit. Aztán hihetetlen emberi tragédiákat is megtapasztaltunk. Mindkettő mély nyomokat hagy az emberben - fogalmazott.

A körülményeket úgy írta le, hogy a túlélők az utcákon élnek, tüzeket raknak, ott esznek, és ott végzik a dolgukat.

- Nincs áram, nincs semmi, ez egészen abszurd világ. A korábbi gyönyörű épületek most egymást támasztják, vagy földkupaccá dőltek össze - tette hozzá.

Elmesélte azt is, hogy kutyája, Trafi gyakorlatilag megmentette az életét: beindult egy utórengés, amit ő előre megérzett, és utána össze is omlott a ház.

- Ha nem olyan érzékeny, akkor mindketten ottvesztünk volna - mondta. - A kettőnk kapcsolata nagyon fontos része a mentésnek, de az is megnyugtató, hogy az ember sosincs egyedül.

"Boldog vagyok, hogy el tudtunk menni, és nem tehetetlenül néztük itthonról, hogy micsoda pusztítás történt. Ez lelkileg számomra fontos kapaszkodó. Mi arra készülünk mindig, hogy ha baj van, akkor segíteni tudjunk. Ott volt a helyünk"

- fogalmazott Mezősi Tamás.