Mindezt pedig roppant bölcsen tették, építő jellegű gondolkodás és kreativitás mentén. Mint korábban írtuk, a Részvételi Tanács munkájára azért volt szükség, mert olyan nagyszámú ötlet érkezett be a Részvételi Költségvetés 15 millió forintjának elköltésére, amelyeket meg kellett szűrni.

Mindezt azért, hogy a szavazás során a miskolciaknak ne 175 ötletet kelljen felelősségteljesen átgondolniuk – ugyanis ennyi érkezett be. Éppen elegendő 45-tel – kategóriánként 15-tel – megtenni ezt.

Itt jött a képbe a Részvételi Tanács, amelynek tagjai az önkormányzat szakosztályainak szakmai szűrése után tovább dolgoztak a beérkezett ötleteken. Az önkéntesek állampolgárokból – lelkes érdeklődők és ötletbenyújtók –, illetve a Polgármesteri Hivatal szakmai dolgozóiból álltak össze.

A Részvételi Tanács tagjai végül kétszer három órára találkoztak a Városháza Dísztermében. Csere Áron János, a szakmai lebonyolításért felelős Dialóg Egyesület elnöke elmondta, a tanácskozás bevezetéseként átbeszélték, hogy miről szól a Részvételi Költségvetés és ebben mi a Részvételi Tanács szerepe. Ezt mindenki helyén kezelte.

Mivel többnyire egymás számára idegen emberek kerültek be a tanácsba, játékos ismerkedéssel kezdődött a munkájuk, hogy oldott hangulatban, könnyebben tudjanak együttműködni. Az is fontos volt, hogy még az elején megbeszélték azt a sorvezető szempontrendszert, ami alapján érdemes átgondolni a vizsgált ötleteket.

- Mennyi embert érint az adott ötlet?

- Mekkora az ötlet fenntartási költsége?

- Mennyire hosszú távon fejti ki hatását?

- Mennyire innovatív, újító az ötlet?

Ezeket az önkormányzat szakmai munkatársaival közösen alakították ki, azonban Csere Áron János szerint az az egyik értékes tapasztalat, hogy legközelebb érdemes ebbe a folyamatba bevonni a Részvételi Tanács tagjait is. Már most is jó meglátásai voltak az állampolgároknak a szempontrendszer fejlesztéséről.

Ez is alátámasztja azt a tételt, ami olyan sokszor elhangzik Miskolc részvételi demokratikus kezdeményezéseivel kapcsolatban: tanulási folyamat ez, hiszen a helyi adottságokhoz illeszkedő módszerek folyamatukban alakulnak ki.

Visszakanyarodva: a következő lépésként a tanácstagok végigvették az ötleteket, majd közösen, kiscsoportokban kérdéseket fogalmaztak meg ezekkel kapcsolatban. Mint írtuk, a Polgármesteri Hivatal néhány szakdolgozója is csatlakozott a Részvételi Tanácshoz, ezekre a kérdésekre ők igyekeztek szakmai válaszokat adni.

Az ötleteket ezt követően párokba rendeződve pontozták a szempontrendszer kérdései mentén, majd a legmagasabb értékelést elérők jutottak tovább a kategóriánként 15, összesen 45 ötlet közé, amelyekre szeptember 1-től szavazhatnak majd az állampolgárok a Tervezzük Miskolcot weboldal Részvételi Költségvetés aloldalán.

Az önkéntes ötletbírálókról Kovács Kamilla, az önkormányzat civil részvételi referense elmondta, „nagyon komolyan veszik a feladatot és úgy érzem, örülnek, hogy van ilyen lehetőség”. Azt is hozzátette: látszik rajtuk, hogy felelősségteljesen, a szakmai szempontok mentén bírálnak el.

Egyikük, a jógaoktató Rozgonyi Beáta azért jelentkezett a Részvételi Tanácsba, mert megtetszett neki a részvételi demokrácia koncepciója. „A képviseleti demokráciában négy évente kíváncsiak a véleményünkre egy X erejéig, ez szerintem nem annyira jó. Most legalább a helyi ügyeinkbe van beleszólásunk” – magyarázta.

A tanács munkájáról elmondta, azt jól megszervezték, élvezte, hogy párban dolgoztak, jó hangulatban. Lát néhány területet, ahol még lehet fejleszteni a lebonyolításon, de „alapvetően jók a benyomásaim” – zárta a beszélgetést.

Egyetértett vele Gazdik Flóra, aki most diplomázott le kulturális közösségszervezőként. Elmondta, hogy érdeklődik a hasonló kezdeményezések iránt és szerette volna személyesen is megtapasztalni, miként működik a részvételi demokrácia egyik eszköze Miskolcon.

„Nagyon jól éreztük magunkat, nagyon jó kis csapatunk volt” – tért át a tanácsban elvégzett munkára. Az egyetlen probléma az volt számára, hogy kissé kevésnek bizonyult a kétszer három óra, ameddig összeült a Részvételi Tanács. Ezt egyébként a szervezők is értékes tapasztalatként vonták le, és a következő részvételi költségvetési folyamat során már hosszabb időt kívánnak hagyni a tanács munkájára.

„Azt gondolom, hogy ez egy remek ötlet. Nem az történik, hogy valaki dönt helyettünk, hanem mi is beleszólhatunk” – foglalta össze benyomásait a részvételi demokratikus kezdeményezésről.