A roma holokauszt emlékezete kevésbé szerepel a köztudatban

Az auschwitzi cigánytábort 1944. augusztus 2-án számolták fel végleg. Előbb 1408 munkaképes embert kiszelektáltak, majd a kutyás, fegyveres SS-őrök a táborban élők ellenállását megtörve közel 3000 gyermeket, nőt és férfit hurcoltak el teherautókon a krematóriumokhoz.  

Az Episztémé Egyesület a nemzetközi roma holokauszt emléknap alkalmából tartott megemlékezést vasárnap, mely Juhász Ferenc atya által celebrált misével kezdődött a Mindszenti templomban, majd komolyzenei koncerttel folytatódott a Báder Elemér Duó előadásában. Az esemény a roma holokauszt emlékműnél ért véget, ahol először Szegedi Dezső színész szavalt, majd emlékező beszédek hangzottak el. 

Az egyesület megalakításakor első dolguk az volt, hogy Miskolcon próbáljanak meg valamiféle együttműködés keretében Roma Holokauszt emlékművet létrehozni. Másfél év munkájával és a Mindszenti templom római katolikus plébánosának, Juhász Ferencnek segítségével készülhetett el az emlékmű a Kálvária-domb alján, ahol méltó helyet kapott – mondta Kotics József, az Episztémé Egyesület alelnöke. 

Azt szokták mondani, hogy el kell felejteni, el kell engedni a tragikus dolgokat, de ha valamit nem lehet elfelejteni, az a Holokauszt – tette hozzá. Ez az emlékmű ugyan a roma üldözöttöknek és áldozatoknak szól, de minden olyan vallás képviselőjének is, akiket ugyanúgy üldöztek. Az emberiség megbocsájthatatlan bűne a Holokauszt. Rajtunk múlik, hogyan emlékezünk rá, milyen tartalommal töltjük meg. Fontos, hogy ne csak a romák és zsidók ügye legyen ez, az emlékezetnek közösnek kell lennie. Hiszen a roma Holokauszt a magyar közvéleményben még ma sem jelenik meg hangsúlyosan – vélekedett az alelnök. 

1

Az Auswitz-Birkenau kettes táborában történt tragikus események felidézésével kezdte beszédét Szabó -Tóth Kinga, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének intézetigazgatója. Majd a roma holokauszt magyarországi borzalmait is sorolta. Becslések szerint az európai kétmilliós cigányság 20-30 százalékát gyilkolták meg pusztán a származása miatt a holokauszt ideje alatt – tudatta. Az intézetigazgató a jelenlévőknek a szociálpszichológia szemszögéből világította meg az előítéletesség, a kirekesztés ideológiáját. Beszédében arra is adott megoldási javaslatot, hogy mai társadalmunkban hogyan lehetünk befogadóbbak mások iránt és ezt családunkban, gyermekeinknek hogyan kommunikáljuk. 

Gulyás Klára, az Episztémé Egyesület elnöke a megemlékezést követően adott interjújában fejtette ki, hogy a roma holokauszt emlékezete nincs benne a köztudatban, nem egy ismert fogalom, ezen szerettek volna változtatni. Az egyesület 2019-ben alakult, az emlékhely 2021-ben készült el, a roma holokauszt 77-ik évfordulóján adták át az emlékművet – tudatta. A szervezet a nemzetiségi kultúrával, a Miskolcon élő nemzetiségi közösségekkel foglalkozik. Aktív együttműködést céloznak meg, amelyet kiállításokkal, rendezvények szervezésével és kutatási tevékenységgel tesznek teljessé. 

Az eseményen résztvevők a megemlékezés zárásaként - Miskolc és a vármegye vezetői, egyházak és civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok képviselői - egy-egy mécsest helyeztek el az emlékműnél.