Ugrás a tartalomra

Új szintre lép Miskolcon az állampolgárok részvétele a demokráciában

Király Csaba
Utoljára módosítva
2021. december 14. kedd 10:04
Közel kétéves építkezés után mérföldkövéhez érkezett a részvételi demokrácia Miskolcon. A közgyűlés decemberi ülésén tárgyalja az Állampolgári Részvételi Koncepciót, amely elfogadása esetén hivatalos kereteket szab annak, hogy az állampolgárok hogyan vehetnek részt az önkormányzati döntéselőkészítési folyamatokban.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden önkormányzat bürokratikus, szabályok által szigorúan behatárolt keretek között működik. Bár állampolgárokként sokszor ebben a hátrányokat látjuk, a rendszer fontos, mert ez biztosítja a törvényességet, és egyáltalán a működést.

Ebbe az egyébként nehézkesen formálható világba jött be a részvételi demokrácia újszerű elképzelése, ami nagyon tömören annyit fed, hogy az állampolgárok véleményeikkel, érdekeik mentén beleszólhatnak a döntéselőkészítési folyamatokba. De hogyan tud ez jól működni egy olyan hivatali rendszerben, amely tulajdonképpen természeténél fogva idegen ettől az elképzeléstől?

Többek között erre kereste a választ az eltelt közel két év, amely alatt a részvételiség több módszerét próbára tette a várost – például a közösségi gyűléssel – és dedikált munkacsoportban osztották meg egymással a módszertani tapasztalatokat az érintettek. Mindezek eredményeként született meg Miskolc Megyei Jogú Város Állampolgári Részvételének Koncepciója, illetve alakulhat meg a Miskolci Civil Partnerségi Tanács, amelyek közgyűlési elfogadásuk esetén hivatalosabb keretek között folytathatják a részvételi demokrácia integrációját az önkormányzat működésébe.

A közösségi gyűlés legfiatalabb résztvevője a gyűlésen; MiNap-archív; Fotó: Juhász Ákos

Rend a lelke mindennek

Mint Kovács Kamilla civil részvételi referenstől – aki koordinálta a dokumentum mögötti szakmai munkát – megtudjuk: részvételi, és partnerségi munkacsoport dolgozott azon a koncepción, amely most összeállt. A referens kihangsúlyozza, hogy a bejegyzett civil szervezetek és az informális állampolgári közösségek önkormányzathoz való viszonyát helyezi keretek közé a dokumentum. Ennek köszönhetően letisztázódik annak módja, miként tudnak bekapcsolódni a döntések előkészítésbe az említett felek.

A gyakorlatban olyan elemeket kell elképzelni, hogy például az önkormányzati szakbizottsági ülésekre tanácskozási joggal rendelkező delegáltat küldhetnek majd a szervezetek, közösségek. Ezek a találkozók egyébként bárki számára nyilvánosak; a plusz itt az, hogy fel is szólalhatnak a küldöttek és közvetíthetik a közösségük véleményét, illetve érdekeit.

A Civil Partnerségi Tanács (CPT) egy másik eleme ennek a koncepciónak. Az önkormányzatnak jogában áll létrehozni olyan véleményező testületeket, amelyek segítik a munkáját – tudjuk meg Kovács Kamillától. A CPT ilyen, funkcióját tekintve pedig általánosan tárgyalja a civil ügyeket. Azért tartozik ez az egész a részvételiségi koncepció égisze alá, mert a testületben az érintett civil szervezetek és állampolgárok oszthatják meg tapasztalataikat.

kovács kamilla részvételi iroda
A Részvételi Iroda létrehozása egy fontos eleme volt a folyamatoknak - a képen Kovács Kamilla látható; MiNap-archív; Fotó: Mocsári László

Mindemellett a dokumentum arra is kitér, hogy a részvételi demokrácia eszközeit miként alkalmazza a város. A szakirodalom szerint a részvételiség négy szinten történhet meg, ezek: a tájékoztatás, a konzultáció, a párbeszéd és a partnerség. „A miskolci koncepció ezekhez kapcsolódóan fejti ki, hogy melyikhez milyen konkrétumokat tud a város teljesíteni.” – összegzi a referens.

Konkrét példaként elhangzik, hogy amikor megszületik egy önkormányzati rendelet, azt a közzétételi kötelezettségnek megfelelően feltöltik a város honlapjára, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az információ ténylegesen célba ér. A tájékoztatási részvételi láb jegyében a koncepció leszögezi, hogy ennek a kommunikációnak működnie kell.

Az első lépcsőfok az egyik legfontosabb

Az önkormányzat rendelkezésére álló több féle, részvételiséget erősítő és biztosító eszközök egyike a részvételi pontok tervezett létrehozása. Ez egy hangsúlyos része a koncepciónak. „Segítik az állampolgári közösségek szerveződését, illetve azt, hogy az elgondolásaik megérkezzenek a döntéshozók elé. Ez tulajdonképpen egy szakmai támogatás.” – definiálja Kovács Kamilla.

„Az Állampolgári Részvételi Koncepció egy olyan elképzelés, ami azt mutatja, hogy a városvezetés a részvételi demokrácia eszközeinek a használatára törekszik. Ez egy jó kiegészítés lehet a képviseleti demokrácia mellett.” – összegez a referens. A közgyűlési előterjesztés és maga a dokumentum ide kattintva olvasható el.

(Borítókép: A közösségi gyűlés résztvevői a Városházán a gyűlés alatt megfogalmazott állampolgári javaslatok átadásakor; MiNap-archív; Fotó: Juhász Ákos)

További hírek

Olvasnivaló