Megkezdődött hétfőn a villanyrendőri „butyka” hű másának összeszerelése a Villanyrendőr sarkán – az eseményről a hétvégén rakott ki egy rövid posztot Miskolc főépítésze. Szunyogh László a Facebook-on úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy az építmény „miskolciságunk egyik szimbóluma, a város közepét jelöli. Van annak valami bája, hogy egy forgalomirányító berendezés emelkedett ilyen rangra. Aki miskolci, tudja, hogy hova menjen, ha azt hallja, “találkozunk a Villanyrendőrnél” – írja.

– Amióta elbontották, gondolatom volt, hogy vissza kellene állítani. Aztán örültem a pár évvel ezelőtti civil kezdeményezésnek. Főépítészként a nekem szegezett lakossági kérdések között is az első ötben benne volt, hogy mikor állítjuk vissza. S ez pártállástól független, miskolci attitűd volt – fogalmazott a főépítész, aki elmondta, a visszaállítás bejelentését követően rengeteg egyetértő üzenetet kapott, három miskolci apró javaslatát be is építették a projektet, ezeket később fogják megvalósítani.

Rögzíti azt is, bár kisebbségben voltak, de voltak ellenvélemények is, melyek szerinte azt jelzik mennyire változatos az emberek véleménye. „Bármennyire is szeretném, ha az új Villanyrendőrnek mindannyian, közösen örülnénk, valószínűleg így van jól. Remélem, a többség valóban örül, s elnézést kérek azoktól, akiknek ez ellenére van” – zárul a posztja.

A „butyka” újbóli felállítását egyébként május első napjaiban jelentette be Veres Pál polgármester és Szopkó Tibor alpolgármester, erről itt írtunk bővebben.

1

Út, kereszteződés, jelzőlámpa

A Villanyrendőr egyébként kétségtelenül Miskolc legismertebb kereszteződése. Az építménynek egykor és most újból otthont adó Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződése 1794-ben jött létre a Kazinczy utca megnyitásával, addig a városon északi irányba, Szentpéter felé áthaladók Mindszent felől a Papszeren vagy a Mindszent (ma Szemere) utcán érkezve a Piac (ma Széchenyi) utcára fordulva nyugati irányban kellett haladniuk.

Ezután a meglehetősen keskeny Boldogasszony (ma Déryné), vagy a Czikó (ma Kossuth) utcára fordultak rá, és ezek végén „jobbra” fordulva találták meg a Szentpéteri kapun átvezető utat. Miskolc vezetése annak idején azért döntött a Mindszent utca meghosszabbításáról, mert ez az áthaladó forgalom rettenetesen megterhelte és megviselte az érintett utcákat.

Az építkezéshez telkeket sajátítottak ki, teherbíró hidat („Veres híd”) építettek a Pecére, és az új utat 1794-ben adták át rendeltetésének. Neve akkor Vereshíd utca volt, majd 1859-ben kapta meg mai nevét. A villamos 1897-es és a menetrendszerinti autóbuszok 1926-os elindulásával, illetve az autósforgalom megjelenésével egyre nehezedett a biztonságos átkelés a kereszteződésen, az 1910-es években fennmaradt képek tanúbizonysága szerint már rendszeresen rendőr irányította a forgalmat.

Út a csúcsra

Idővel halaszthatatlanná vált a forgalom korszerű szabályozása. 1949-ben a járdák sarkain jelzőlámpákat helyeztek el és egy rendőr kis dobogón állva kézzel kapcsolgatva irányította a forgalmat. Ez volt Miskolc első forgalomirányító lámpája. A Villanyrendőr elnevezés, ami rövidesen az egész kereszteződést jelölésére kiterjedt, már ekkoriban kialakulhatott.

A Széchenyi utca 42–44. szám alatti nevezetes Megay-cukrászda épületét 1955-ben lebontották, és a kiszélesedő térség lehetővé tette, hogy a közlekedésirányító lámpák vezérlését oda helyezzék át. A sarkon – feltehetően fővárosi példára – egy gombaszerű vasbeton építményt telepítettek, amin egy henger alakú, üvegezett szekrényt alakítottak ki. A rendőr vaslétrán mászott fel a körülbelül 170–180 centiméter magas állványon elhelyezett dobozba, és kézi irányítással működtette a rendőrlámpákat.

Pusztulás, majd újjászületés

Az 1960-as években az irányító üvegfülkét három méteres magasságba emelték fel, és egy – a lépcsőt is magába foglaló – ferdén kiképzett konzolos acélszerkezeten helyezték el. Az irányítás változatlanul kézi volt. Az 1980-as években a forgalomirányítást elektronikus rendszerrel valósították meg, de az üvegfülke rövid ideig ezután is megmaradt.

Lebontását nagy tömegérdeklődés kísérte. A Villanyrendőr név változatlanul fennmaradt, és annyira beivódott a köztudatba, hogy a kétezres évek elején a busz- és a villamosmegállókat is így nevezték el (korábban a Szemere és Széchenyi utca neveket viselték). A „butyka visszaállítása tíz éve fogalmazódott meg először, és bár a város is támogatta, sokáig mégsem történt semmi. Egészen mostanáig.