Ugrás a tartalomra

Vétójoga is lehet a kormánynak a színházigazgatók kinevezésénél?

K. I.
Utoljára módosítva
2019. december 14. szombat 13:11
A kulturális tárgyú törvénymódosítás nem az első olyan eset a választás óta, ami húsbavágó változást, jelen esetben részben jogkörelvonást jelent az önkormányzatoknál – vélekedik Varga László, az MSZP országgyűlési képviselője.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfő délután nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezt egy éjszakába nyúló vita során elfogadta az Országgyűlés. Az Index összefoglalója szerint mostantól tehát lesznek közös működtetésű színházak – egy intézmény akkor minősül majd annak, ha működéséhez állami támogatást fogad el. A közös működtetést az önkormányzat kérvényezi, és kormányhatározatban döntenek róla. Majd egyedi megállapodást köt az önkormányzat és a kormány, ami részletes szabályokat határoz meg, ideértve a „vezetői kinevezés módját is”. A hírportál szerint ez azt jelenti, hogy „az ellenzéki városvezetéseknek dönteniük kell: lemondanak a színházaik állami támogatásáról, és teljes egészében finanszírozzák a működésüket, vagy elfogadják az állami pénzt, de akkor tényleg beleszólhat a kormány a színházak működésébe és a vezetők kiválasztásába.”

– Minden olyan esetben fel fogom emelni a szavam a parlamentben, amikor azt látom, hogy a kormány vagy forrást, vagy jogköröket von el az önkormányzatoktól, vagy nem egyeztet megfelelően az érintett szakmai szervezetekkel. Így volt ez korábban a közösségi közlekedés és az MVK esetében is – emlékeztetett a szocialista politikus.

Varga László legutóbb az éjszakába nyúló vita során, a végül megszavazott törvénymódosítás kapcsán szólalt fel az Országgyűlésben. Leszögezte: egy színházigazgatói pozícióról is olyanoknak kell döntenie, megfelelően egyeztetve az érintettekkel, akik közvetlenül érzik a döntésük következményeit. Ez a kompetencia pedig jó helyen volt eddig a fenntartó önkormányzatoknál. Jó helyen van Miskolcon is.

Archív fotó

A mostani jogszabály azonban egyfajta kormány-önkormányzat közös működtetésről rendelkezik. Ha az önkormányzatok állami támogatást akarnak igénybe venni – márpedig e nélkül nem tudnak működni a színházak –, akkor ehhez kérelmet kell előterjeszteniük. Majd a felek egyedi megállapodást kötnek a közös működtetésről, ami egyebek mellett részletes szabályokat határoz meg például a vezetői kinevezés módjáról is.

– Ez gyakorlatilag azt is jelentheti, hogy a kormány a megállapodás feltételeként akár vétójogot kér az intézmény vezetőjének kinevezését illetően – adott hangot véleményének Varga László, aki kifogásolta azt is, hogy nagyjából 50 óra alatt, szélesebb körű szakmai egyeztetés nélkül átverték a törvényt a Házon. – Felszólaltam a vitában, azt kértem, hogy vonják vissza a jogszabályt és normál menetben, az érintettekkel való teljeskörű egyeztetés után tárgyaljon a Ház a kérdésről.

Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója szintén nyilatkozott lapunknak, ezt ITT olvashatják!

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!