Ugrás a tartalomra

Y-híd: a kerékpáros híd is megérkezett

Létrehozva
Az Y-híd építése egyre látványosabb, mára kezd körvonalazódni, hogy fog kinézni a híd, ami összeköti a belvárost és Martinkertvárost.
Kép
Fotók: Horváth Csongor

A napokban megérkezett a beruházáshoz utólag „hozzárendelt” kerékpárút hídszerkezete is. Utólag, hiszen az eredeti tervekben kerékpárút nem szerepelt. A városvezetés azonban, ahogy megismerte a beruházás részleteit, kérdéseit és társadalmi-városképi hatásait, a miskolciak érdekében együttműködést ajánlott a beruházónak és a kivitelezőnek. Ez az együttműködés ki is alakult a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-vel (NIF).

– Ennek köszönhetően közösen tudtuk áttekinteni, milyen problémák adódtak az Y-hidas projekt kapcsán. Veres Pál polgármesternek, az önkormányzatnak több téren is sikerült finomítást, javítást vagy éppen bővítést kezdeményeznie – ismertette a városi főépítész, Szunyogh László. – Sokféle aggály és panasz érkezett a civil lakosság részéről is. Szerencsére ezeket érvényesíteni, azaz továbbítani tudtuk a NIF felé, hogy orvosolhassa azokat.

Kép

Ilyen pótolandó hiányosságnak bizonyult, hogy az eredeti tervek szerint csak Szirma felé, tehát egyetlen „csatornán” lett volna biztosítva a kerülőút a Martinkertváros felől a lezárások időszakára. Aminek nagy veszélye, hogy baleset vagy egyéb havária esetén megbénul a közlekedés a városrész és a belváros között. Ezért a városvezetés kezdeményezte, hogy épüljön meg idejében a másik elkerülőút is, nevezetesen a Csokonai utca. Ami így nem csak a mostani ideiglenes kisegítő szerepét tudja betölteni, de később, a továbbiakban is fontos útvonalként szolgálhat majd, jelentős szereppel a város közlekedési szerkezetében: a martinkertvárosiaknak keleti irányban egy rövidebb eljutási lehetőséget kínálva, másrészt a Déli Ipari Park északi részének feltárásában segít.

Kép

Az aktuális fejleményt illetően tudni kell, hogy a korábbi kormányzati tervek nem tartalmaztak kerékpáros összekötést Szirma–Martinkertváros, illetve és a belváros között. – A XXI. században már zokon vették volna a városlakók, hogy a település középpontjához ilyen közel eső területről két keréken ne juthatnának el sehova – utalt a problémára a főépítész.

– Az erre vonatkozó kezdeményezésünkre szintén kedvezően reagált a NIF, így megteremtődik a kerékpáros kapcsolat a felüljáró különböző oldalain elterülő részek között. Véleményünk szerint a legjobb megoldás születik meg: egy önálló kerékpáros kishíd kerül a budapesti vasúti vonal fölé, és további komplett kerékpáros útvonal épül ki egészen a Szinva-parti kerékpárútig. Nem kell a bicikliseknek felkerekezniük a felüljáróra, a nagy forgalomban, jelzőlámpás kereszteződéseken átkelniük. Hanem biztonságos, különálló, rendezett, minden más közlekedési módtól elválasztott közlekedőfelületen haladhatnak majd, elérve innen a város minden más kerékpáros célpontját. Bízunk benne, hogy a miskolci biciklisek minderről hamarosan saját szemükkel meggyőződhetnek és birtokukba vehetik majd – akár gyerekek is – ezt a számukra kedvező és biztonságos fejlesztést.

Ez is érdekelhet

Képgaléria
Kis mókusok, kis libák a Madármentő Állomáson Mályiban
Mókusokat is mentenek a madármentők
MiskolcKörnyezet
A Mályi Madármentő Állomás fő profilja ugyan a madármentés, de megalakulása óta befogad más bajbajutott kisállatokat is, és lehetőségeihez mérten segít rajtuk.
Képgaléria
Miskolci Soho
Egy éve született a Miskolci Soho
MiskolcKultúraÉletmódGasztroSzabadidő
Emlékszik még, milyen volt korábban a miskolci, úgynevezett bazártömb? Egy éve jött létre a belváros új közösségi tere, a Miskolci Soho. Az indulásról, a bulikról és a jövőbeli tervekről két alapítótaggal, Vass Lászlóval és Lipták Ádámmal beszélgettünk.
Képgaléria
Buborékok
Kritikus hét a Miskolci Nemzeti Színházban
MiskolcKultúra
Magyarország húsz elismert kritikusa érkezett a héten Miskolcra.
Kavecsánszki Gyula. Fotó: Pozsgai Péter/MMA
Bemutatták Kavecsánszki Gyula Garadna-kötetét Miskolcon
MiskolcKultúra
Miskolcon mutatták be Kavecsánszki Gyula Garadna népi építészetét feldolgozó kötetét, amely a művészet és a tudomány eszközeivel tárja fel a település értékeit, és a helyi közösségek megőrző erejére hívja fel a figyelmet.