Mint mondta, némelyik ingatlant azért törik fel hetente háromszor is, hogy a tulajdonost rákényszerítsék annak eladására. Magyar Pálné kifogásolta a lyukói ivóvízellátás helyzetét is.
Riba Istvánné, a terület önkormányzati képviselője, a lyukói részönkormányzat elnöke válaszában elmondta: a részönkormányzat tagjaivá a pártok ajánlásai alapján dr. Zolnay Pétert (SZDSZ), Földényi Bélánét (MSZP), Rónai Gyulát (Cigány Kisebbségi Önk.) és Salgó Zoltánt (Fidesz) választották. Mint elhangzott, a légaknai részen egy szociális ellátó intézményt, családsegítő központot alakítanak ki, amely pihenőül szolgál majd a mezőőröknek, rendőröknek is. A képviselőasszony arról is szólt, hogy a lehetőségekhez mérten - az érintett intézményekkel, hatóságokkal együtt - mindent megtesznek, hogy enyhítsenek a lyukóiak problémáin, a lakosoknak is be kell azonban látniuk, hogy külterületről van szó. Ilyen módon itt nem várhatók el ugyanazok a szolgáltatások, infrastrukturális ellátottság, mint a belterületi részeken, s a lyukói gondok nem is újkeletűek. Tíz-tizenöt éves problémahalmazra pedig a legjobb szándék mellett sem lehet egyik napról a másikra komplex megoldásokat találni.
Többen fogalmaztak meg kifogásokat a buszközlekedéssel kapcsolatban is. Rásonyi István szerint például a 21-es busz járatainak ütemezése nem mindig igazodik a kohászati műszakváltásokhoz, nem megfelelő a járat csatlakozása a 35-ös viszonylattal, és a buszokon gyakran nem megfelelő a fűtés, világítás, az utastájékoztatók működése. Ugyancsak kifogások hangzottak el a 14H-s járat útvonalával kapcsolatban – Maróthy János szerint a busz- és teherautó-közlekedés nagyon megterheli a Sütő János utat, egyre romlik az ottani ingatlanok állapota, a teherautóforgalmat másfelé terelő szabályt pedig nem tartják be az autósok. Hangzott el kritika a parkolási helyzettel kapcsolatban is, dr. Gyurkó Péter pedig javaslatokat fogalmazott meg - egyebek mellett buszjegyautomaták kihelyezésére, a Szemere úti taxiállomás áthelyezésére, idegenforgalmi attrakciók fejlesztésére, főként Tapolcán és Lillafüreden. Dr. Gyurkó Péter a takarékosabb megoldások érdekében indítványozta a helyi szakértők nagyobb fokú bevonását is a vízbázis védelmét célzó erőfeszítésekbe, valamint szorgalmazta a parkok gondozását és a rendőrség hatékonyabb fellépését is, a Búza téri csalók, szélhámosok ellen. Ine Ferencné az iránt érdeklődött, melyik hatóság illetékes eljárni azokkal szemben, akik önhatalmúlag „tetőszerkezetet” húznak fel egyes temetőkben sírok fölé, Orosz Lászlóné pedig a Bedeg-völgy egyes részein szinte szervezetten folyó falopások miatt emelt szót, s azért, hogy egyes állattartók lovai rendszeresen letiporják a földjeiket.
Börzsei Tibor, az MVK Zrt. ügyvezető igazgatója reagálásban elmondta: a városi közlekedési rendszer átalakítása óta számtalan lakossági észrevételt kapnak - nagy számban olyanokat is, amelyekben a régi rendszer visszaállítását kérik a lakók. Ezekkel nyilván nem tudnak érdemben foglalkozni, ahogy azokkal a kérésekkel sem, amelyek nem illeszkednek a jelenlegi rendszerbe, melyet az ésszerűségi és takarékossági szempontok alapján alakítottak ki. Az igazgató ígéretet tett, hogy a menetrend ütemezésénél figyelembe veszik a gyári műszakváltásokat, s odafigyelnek az utastájékoztatók működésére is. Azt viszont cáfolta, hogy a járműveken gond lenne a fűtéssel, s azt is jelezte, hogy a 14H-s járat épp lakossági igényekre lett létrehozva. Pásztor Albert, a városi rendőrkapitányság vezetője kérte, hogy a lakosság is legyen óvatosabb és körültekintőbb vagyona, értékei védelmének érdekében - ne hagyja magát becsapni, s ha lehetséges, próbálja fényképfelvételekkel, tanúkkal vagy más módon alátámasztani a kárára elkövetett bűncselekményt, segíteni a hatóság munkáját. Pásztor Albert nem cáfolta, hogy egyes területeken - főleg Lyukóban - igen rossz a közbiztonság, „egyes csoportok nyíltan, életforma-szerűen szembehelyezkednek a törvénnyel”, azonban a rendőrség ennek a helyzetnek csak a „felületi tüneteit” tudja kezelni. Mint Pásztor Albert fogalmazott, nem lehet mindenkit bezárni és lakat alatt tartani, így is mintegy harmada Borsodból és Szabolcsból való annak a 16 ezer elítéltnek, akiket ma Magyarországon börtönben tartanak.
Riba Istvánné, a terület önkormányzati képviselője, a lyukói részönkormányzat elnöke válaszában elmondta: a részönkormányzat tagjaivá a pártok ajánlásai alapján dr. Zolnay Pétert (SZDSZ), Földényi Bélánét (MSZP), Rónai Gyulát (Cigány Kisebbségi Önk.) és Salgó Zoltánt (Fidesz) választották. Mint elhangzott, a légaknai részen egy szociális ellátó intézményt, családsegítő központot alakítanak ki, amely pihenőül szolgál majd a mezőőröknek, rendőröknek is. A képviselőasszony arról is szólt, hogy a lehetőségekhez mérten - az érintett intézményekkel, hatóságokkal együtt - mindent megtesznek, hogy enyhítsenek a lyukóiak problémáin, a lakosoknak is be kell azonban látniuk, hogy külterületről van szó. Ilyen módon itt nem várhatók el ugyanazok a szolgáltatások, infrastrukturális ellátottság, mint a belterületi részeken, s a lyukói gondok nem is újkeletűek. Tíz-tizenöt éves problémahalmazra pedig a legjobb szándék mellett sem lehet egyik napról a másikra komplex megoldásokat találni.
Többen fogalmaztak meg kifogásokat a buszközlekedéssel kapcsolatban is. Rásonyi István szerint például a 21-es busz járatainak ütemezése nem mindig igazodik a kohászati műszakváltásokhoz, nem megfelelő a járat csatlakozása a 35-ös viszonylattal, és a buszokon gyakran nem megfelelő a fűtés, világítás, az utastájékoztatók működése. Ugyancsak kifogások hangzottak el a 14H-s járat útvonalával kapcsolatban – Maróthy János szerint a busz- és teherautó-közlekedés nagyon megterheli a Sütő János utat, egyre romlik az ottani ingatlanok állapota, a teherautóforgalmat másfelé terelő szabályt pedig nem tartják be az autósok. Hangzott el kritika a parkolási helyzettel kapcsolatban is, dr. Gyurkó Péter pedig javaslatokat fogalmazott meg - egyebek mellett buszjegyautomaták kihelyezésére, a Szemere úti taxiállomás áthelyezésére, idegenforgalmi attrakciók fejlesztésére, főként Tapolcán és Lillafüreden. Dr. Gyurkó Péter a takarékosabb megoldások érdekében indítványozta a helyi szakértők nagyobb fokú bevonását is a vízbázis védelmét célzó erőfeszítésekbe, valamint szorgalmazta a parkok gondozását és a rendőrség hatékonyabb fellépését is, a Búza téri csalók, szélhámosok ellen. Ine Ferencné az iránt érdeklődött, melyik hatóság illetékes eljárni azokkal szemben, akik önhatalmúlag „tetőszerkezetet” húznak fel egyes temetőkben sírok fölé, Orosz Lászlóné pedig a Bedeg-völgy egyes részein szinte szervezetten folyó falopások miatt emelt szót, s azért, hogy egyes állattartók lovai rendszeresen letiporják a földjeiket.
Börzsei Tibor, az MVK Zrt. ügyvezető igazgatója reagálásban elmondta: a városi közlekedési rendszer átalakítása óta számtalan lakossági észrevételt kapnak - nagy számban olyanokat is, amelyekben a régi rendszer visszaállítását kérik a lakók. Ezekkel nyilván nem tudnak érdemben foglalkozni, ahogy azokkal a kérésekkel sem, amelyek nem illeszkednek a jelenlegi rendszerbe, melyet az ésszerűségi és takarékossági szempontok alapján alakítottak ki. Az igazgató ígéretet tett, hogy a menetrend ütemezésénél figyelembe veszik a gyári műszakváltásokat, s odafigyelnek az utastájékoztatók működésére is. Azt viszont cáfolta, hogy a járműveken gond lenne a fűtéssel, s azt is jelezte, hogy a 14H-s járat épp lakossági igényekre lett létrehozva. Pásztor Albert, a városi rendőrkapitányság vezetője kérte, hogy a lakosság is legyen óvatosabb és körültekintőbb vagyona, értékei védelmének érdekében - ne hagyja magát becsapni, s ha lehetséges, próbálja fényképfelvételekkel, tanúkkal vagy más módon alátámasztani a kárára elkövetett bűncselekményt, segíteni a hatóság munkáját. Pásztor Albert nem cáfolta, hogy egyes területeken - főleg Lyukóban - igen rossz a közbiztonság, „egyes csoportok nyíltan, életforma-szerűen szembehelyezkednek a törvénnyel”, azonban a rendőrség ennek a helyzetnek csak a „felületi tüneteit” tudja kezelni. Mint Pásztor Albert fogalmazott, nem lehet mindenkit bezárni és lakat alatt tartani, így is mintegy harmada Borsodból és Szabolcsból való annak a 16 ezer elítéltnek, akiket ma Magyarországon börtönben tartanak.