Ugrás a tartalomra

Vízkereszt ünnepköre

Létrehozva
Vízkereszt ünnepe a naptár szerint január hatodikán van, de a római katolikus egyházban mindig vasárnap ünnepelik ezt, akkor is, ha egyébként nem erre a napra esik az időpont. Így van ez a diósgyőri gyülekezetben is – mondta el Mikolai Vince plébános, aki egyúttal megemlékezett arról is, hogy a húsvéti előkészületekig, a negyvennapos böjtig, milyen ünnepekkel telnek a hívő emberek napjai.
Vízkereszt összetett ünnep, a görög neve epifánia, ami annyit tesz: megjelenés, megnyilvánulás, az ünnep a Biblia szerint három mozzanat köré csoportosítható. Tartalmazza a három napkeleti bölcs látogatását Betlehemben a gyermek Jézusnál, továbbá a Megváltó megkeresztelkedését a Jordánban, és első csodáját, a kánai menyegzőt. Mindháromban az ő isteni mivolta nyilvánul meg, Krisztus keresztelkedésekor például maga a mennyei atya jelenti ki, hogy „ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik”. A kánai mennyegzőn saját isteni mivoltát nyilvánítja ki Jézus azzal, hogy a vizet borrá változtatja.
A vízkereszt köré társul a házszentelés szintén keleti eredetű hagyománya, amely főként az új otthonok esetében fontos. Vízkereszt után kezdődik a farsang, ami hamvazószerdáig tart. Idén rövid lesz a farsangi időszak, január hetedikétől február hatodikáig tart mindössze. Számos, időjárással kapcsolatos jeles nap fűződik ehhez az időszakhoz, így Szent Pál apostol megtérésének ünnepe január 25-e, a „Pálfordulás napja”. Február 2-a gyertyaszentelő boldogasszony ünnepe, Jézus bemutatása a templomban, régen eddig tartott a karácsonyi időszak, amikor a gyertyákat szentelik meg a katolikusok. Ha ekkor süt a nap, akkor hidegebb lesz a tél, mint korábban. Hamvazószerda az emberi lét mulandóságára emlékeztet, ekkor kezdődik a húsvéti előkészület, a negyvennapos böjt, ami eltart egészen húsvét ünnepéig.