Ugrás a tartalomra

A repülőtér története

Létrehozva
A 657 hektáros repülőtér Mezőkövesd és Mező- keresztes közigazgatási határain belül, a Klementina nevű nagybirtok egykori területén épült az ötvenes évek elején, katonai céllal. Az objektumban 3500 m hosszú és 80 m szélességű futópályát alakítottak ki a hozzá tartozó gurulókkal, tankoló- és más kiszolgáló egységekkel.A bázis a Varsói Szerződés ellátó és tartalék repülőtereként üzemelt az 1980-as évek közepéig. Szigorúan titkos katonai bázisként szerepelt, a korabeli elgondolások szerint háborús konfliktus esetén ide települtek volna a szovjet távolsági atombombázók. A légtér annak idején évente kétszer vált itt igazán forgalmassá: akkor, amikor a szovjet csapatoknál eljött a váltás ideje, és a TU-154-es személyszállító gépekkel utánpótlás érkezett a Szovjetunióból.
Szóbeszédek szerint igen szívesen szálltak le itt azok a hivatalos kiküldetésből hazaérkező magyar katonatisztek is, akik a ferihegyi vámvizsgálatot szerették volna elkerülni a vámtisztviselők híján "tax free" módon működő Klementinán. Többször igénybe vette a bázist kiképzése során Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós is.
A repülőtér 2000-ig a Magyar Honvédség tulajdonában állt, majd az ÁPV Rt. vette át az üzemeltetést. Ekkorra azonban a használaton kívüli létesítményeknek jószerével csak a romjai maradtak meg. Az objektumra már 1999-ben készült egy Hasznosíthatósági Tanulmány, ez azonban nem valósult meg, a fejlesztést akadályozza egyebek mellett az is, hogy a területet a beruházás elkezdése előtt meg kellett volna tisztítani a földben található jelentős kerozinszennyeződéstől. Méreteinél, adottságainál fogva, a jugoszláviai konfliktus idején a NATO tartalék terveiben is szerepelt, használatára végül nem került sor.