Molnár Péter szerint ezek bevezetése azért is jogtalan volt, mert a kormánypártok nem rendelkeztek ehhez társadalmi felhatalmazással. A választási kampányban nem csupán elhallgatták, hanem kifejezetten tagadták is, hogy fizetőssé akarják tenni az egészségügyet és a felsőoktatást.
Dr. Nagy Kálmán országgyűlési képviselő - következményeit, társadalmi hatásait tekinve - a rendszerváltozás óta a legnagyobb jelentőségű törvénynek nevezte a társadalombiztosítás átalakítását. A kereszténydemokrata egészségpolitikus elmondta: bízik benne, hogy március 9-én törvénymegerősítő népszavazásra is sor kerül, és a tandíj, vizitdíj, kórházi napidíj mellett, a választók a több biztosítós egészségügyi modell bevezetéséről is véleményt mondhatnak. Ehhez február 11-én a parlamentben a képviselők 50 százalékának a szavazata szükséges, tehát a kormánypártok oldaláról is "át kellene szavaznia" néhány honatyának. Dr. Nagy Kálmán ismét utalt a több biztosítós rendszer veszélyeire, tisztázatlan kérdéseire, a népszavazással kapcsolatban pedig elmondta: a kampányokban pro és kontra is sok minden elhangzik, de itt most feketén-fehéren arról van szó, akarnak-e az emberek fizetni, olyan dolgokért, amelyekért egyszer már fizettek? Ha nem, akkor menjenek el szavazni, és töröljék el a tandíjat, vizitdíjat, kórházi napidíjat. - Most nem a társadalom feje fölött döntenek, mindenki közvetlenül beleszólhat a sorsa alakulásába, éljenek a lehetőséggel - hangsúlyozta a képviselő.
Zólyomi Péter, az IKSZ országos alelnöke arról szólt, hogy február 1-től elkezdődött szervezetük és a Fidelitas népszavatási kampánya. A belváros forgalmasabb csomópontjain, egyetemi fórumon és újsághirdetésben, szórólapokon is próbálják meggyőzni a fiatalokat, miért kell elmenniük szavazni, és "igen"-nel voksolni. Zólyomi Péter egyebek mellett elmondta: a felsőoktatás jelenlegi rendszere szerintük is finanszírozhatatlan, erre azonban nem a tandíj jelentheti a megoldást, hanem egyebek mellett egy olyan kompenzációs rendszer bevezetése, amelynek keretében a jól tanuló fiatalok a költségtérítéses oktatásból átkerülhetnek államilag finanszírozottba, a gyengén teljesítők pedig fordítva: államilag finanszírozottból költségtérítésesbe. A politikus szerint a diplomások több adót fizetnek, az alkotó értelmiség az egész társadalomnak hasznára van, a képzésükre fordított pénz kamatostól megtérül.
Dr. Nagy Kálmán országgyűlési képviselő - következményeit, társadalmi hatásait tekinve - a rendszerváltozás óta a legnagyobb jelentőségű törvénynek nevezte a társadalombiztosítás átalakítását. A kereszténydemokrata egészségpolitikus elmondta: bízik benne, hogy március 9-én törvénymegerősítő népszavazásra is sor kerül, és a tandíj, vizitdíj, kórházi napidíj mellett, a választók a több biztosítós egészségügyi modell bevezetéséről is véleményt mondhatnak. Ehhez február 11-én a parlamentben a képviselők 50 százalékának a szavazata szükséges, tehát a kormánypártok oldaláról is "át kellene szavaznia" néhány honatyának. Dr. Nagy Kálmán ismét utalt a több biztosítós rendszer veszélyeire, tisztázatlan kérdéseire, a népszavazással kapcsolatban pedig elmondta: a kampányokban pro és kontra is sok minden elhangzik, de itt most feketén-fehéren arról van szó, akarnak-e az emberek fizetni, olyan dolgokért, amelyekért egyszer már fizettek? Ha nem, akkor menjenek el szavazni, és töröljék el a tandíjat, vizitdíjat, kórházi napidíjat. - Most nem a társadalom feje fölött döntenek, mindenki közvetlenül beleszólhat a sorsa alakulásába, éljenek a lehetőséggel - hangsúlyozta a képviselő.
Zólyomi Péter, az IKSZ országos alelnöke arról szólt, hogy február 1-től elkezdődött szervezetük és a Fidelitas népszavatási kampánya. A belváros forgalmasabb csomópontjain, egyetemi fórumon és újsághirdetésben, szórólapokon is próbálják meggyőzni a fiatalokat, miért kell elmenniük szavazni, és "igen"-nel voksolni. Zólyomi Péter egyebek mellett elmondta: a felsőoktatás jelenlegi rendszere szerintük is finanszírozhatatlan, erre azonban nem a tandíj jelentheti a megoldást, hanem egyebek mellett egy olyan kompenzációs rendszer bevezetése, amelynek keretében a jól tanuló fiatalok a költségtérítéses oktatásból átkerülhetnek államilag finanszírozottba, a gyengén teljesítők pedig fordítva: államilag finanszírozottból költségtérítésesbe. A politikus szerint a diplomások több adót fizetnek, az alkotó értelmiség az egész társadalomnak hasznára van, a képzésükre fordított pénz kamatostól megtérül.