Hozzátette, nem véletlen, hogy minden, valamit magára adó város, megyeszékhely színházat épít. Léner Péter, a József Attila Színház igazgatója arra mutatott rá, hogy meg kell tudni fogalmazni az állam és a kultúra újfajta kapcsolatát, flexibilis formát kell találni. Mint mondta, az állam akkor jár jól, ha ad a színházi szakemberek véleményére. Megemlítette azt is, hogy Magyarországon a színházba járás európai viszonylatban jelentős és ezt meg kell tartani.
Hegedűs Géza, a Vígszínház színésze a MASZK Országos Színészegyesület képviseletében arról beszélt, hogy a színházi törvénnyel a színészek bizonytalanná vált, munkajogi értelemben vett kiszolgáltatott helyzete megszűnhet. Novák János, a Kolibri Színház igazgatója arról szólt, hogy a törvényben várhatóan a gyermekek színházi életre nevelése is meg fog jelenni. Felhívta a figyelmet arra, hogy szélesebb bázisú közönséget kellene a színházakba csalogatni.
„Börtönök helyett kultúrára költeni sokkal jobb befektetés” - közölte a színházigazgató, hozzátéve, hogy a színház által nyújtott „élményszerű öröm” humanizálhatja a mindennapokat.
A fővárosi teátrumok strukturális átalakítására kitérve azt közölte, hogy a budapesti színházakat áprilisig világítják át. A döntéshozók az eddigi, bázisalapú támogatás helyett normatív alapút szeretnének bevezetni - folytatta. Ugyanakkor megjegyezte, „hogy ez mit jelent, az a jövő zenéje”. Novák János tájékoztatott arról is, hogy egy pályázható színházi alapot is létre akarnak hozni a fővárosban.
A színházi törvény hatályba lépését 2009. január 1-jére tervezik. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2007. október 1-jén tette közzé a törvény koncepció-tervezetét, amely a színházak, a zenei és táncművészeti intézmények működéséről, állami támogatásáról és sajátos munkajogi szabályairól szól. A szakmai szervezetek november 9-ig véleményezhették a dokumentumot.
Hegedűs Géza, a Vígszínház színésze a MASZK Országos Színészegyesület képviseletében arról beszélt, hogy a színházi törvénnyel a színészek bizonytalanná vált, munkajogi értelemben vett kiszolgáltatott helyzete megszűnhet. Novák János, a Kolibri Színház igazgatója arról szólt, hogy a törvényben várhatóan a gyermekek színházi életre nevelése is meg fog jelenni. Felhívta a figyelmet arra, hogy szélesebb bázisú közönséget kellene a színházakba csalogatni.
„Börtönök helyett kultúrára költeni sokkal jobb befektetés” - közölte a színházigazgató, hozzátéve, hogy a színház által nyújtott „élményszerű öröm” humanizálhatja a mindennapokat.
A fővárosi teátrumok strukturális átalakítására kitérve azt közölte, hogy a budapesti színházakat áprilisig világítják át. A döntéshozók az eddigi, bázisalapú támogatás helyett normatív alapút szeretnének bevezetni - folytatta. Ugyanakkor megjegyezte, „hogy ez mit jelent, az a jövő zenéje”. Novák János tájékoztatott arról is, hogy egy pályázható színházi alapot is létre akarnak hozni a fővárosban.
A színházi törvény hatályba lépését 2009. január 1-jére tervezik. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2007. október 1-jén tette közzé a törvény koncepció-tervezetét, amely a színházak, a zenei és táncművészeti intézmények működéséről, állami támogatásáról és sajátos munkajogi szabályairól szól. A szakmai szervezetek november 9-ig véleményezhették a dokumentumot.